Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Közös nyilatkozatot írtak alá Kijev támogatásáról és az orosz agresszió elítéléséről Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia és Ukrajna vezetői szerdán tiranai csúcstalálkozójukon.
2024. február 29., 08:322024. február 29., 08:32
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jedden késő este érkezett Tiranába, hogy részt vegyen a második ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozón, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott a többi vezetővel, és szerdán beszédet is mondott.
A nyilatkozat szövege Oroszország Ukrajna elleni háborúját „az európai biztonságot és a nemzetközi békét fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezi.
„Meggyőződésünk, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborúja megmutatta, hogy népünk békéje és jóléte érdekében kritikus szükség van egy egységes és erős Európára, amely képes szembenézni a globális kihívásokkal, és döntő fontosságú” – olvasható a nyilatkozat szövegében.
A felek elítélték Oroszország azon tervét, hogy elnökválasztást tartsanak a megszállt ukrajnai területeken. Emellett ígéretet tettek arra, hogy segítenek az orosz háborús bűnök elkövetőinek bíróság elé állításában és az elrabolt ukrán gyermekek hazahozatalában.
A nyilatkozatot aláíró országok túlnyomó többsége eddig is támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, és közülük néhányan NATO- és EU-tagok.
Szerbia, amelyet a csúcstalálkozón Aleksandar Vucic elnök képviselt, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ugyanakkor semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Zelenszkij a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Vučićcsal, és köszönetet mondott a humanitárius és pénzügyi segítségért, valamint hangsúlyozta Belgrád részvételének fontosságát a békeformulában.
Egyébként
Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.
– szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.
„Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev nem zárja le a lengyel határt
Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov. A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel.
„Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.
Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!