Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Közös nyilatkozatot írtak alá Kijev támogatásáról és az orosz agresszió elítéléséről Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia és Ukrajna vezetői szerdán tiranai csúcstalálkozójukon.
2024. február 29., 08:322024. február 29., 08:32
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jedden késő este érkezett Tiranába, hogy részt vegyen a második ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozón, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott a többi vezetővel, és szerdán beszédet is mondott.
A nyilatkozat szövege Oroszország Ukrajna elleni háborúját „az európai biztonságot és a nemzetközi békét fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezi.
„Meggyőződésünk, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborúja megmutatta, hogy népünk békéje és jóléte érdekében kritikus szükség van egy egységes és erős Európára, amely képes szembenézni a globális kihívásokkal, és döntő fontosságú” – olvasható a nyilatkozat szövegében.
A felek elítélték Oroszország azon tervét, hogy elnökválasztást tartsanak a megszállt ukrajnai területeken. Emellett ígéretet tettek arra, hogy segítenek az orosz háborús bűnök elkövetőinek bíróság elé állításában és az elrabolt ukrán gyermekek hazahozatalában.
A nyilatkozatot aláíró országok túlnyomó többsége eddig is támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, és közülük néhányan NATO- és EU-tagok.
Szerbia, amelyet a csúcstalálkozón Aleksandar Vucic elnök képviselt, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ugyanakkor semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Zelenszkij a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Vučićcsal, és köszönetet mondott a humanitárius és pénzügyi segítségért, valamint hangsúlyozta Belgrád részvételének fontosságát a békeformulában.
Egyébként
Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.
– szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.
„Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev nem zárja le a lengyel határt
Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov. A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel.
„Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.
Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!