Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Közös nyilatkozatot írtak alá Kijev támogatásáról és az orosz agresszió elítéléséről Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia és Ukrajna vezetői szerdán tiranai csúcstalálkozójukon.
2024. február 29., 08:322024. február 29., 08:32
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jedden késő este érkezett Tiranába, hogy részt vegyen a második ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozón, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott a többi vezetővel, és szerdán beszédet is mondott.
A nyilatkozat szövege Oroszország Ukrajna elleni háborúját „az európai biztonságot és a nemzetközi békét fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezi.
„Meggyőződésünk, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborúja megmutatta, hogy népünk békéje és jóléte érdekében kritikus szükség van egy egységes és erős Európára, amely képes szembenézni a globális kihívásokkal, és döntő fontosságú” – olvasható a nyilatkozat szövegében.
A felek elítélték Oroszország azon tervét, hogy elnökválasztást tartsanak a megszállt ukrajnai területeken. Emellett ígéretet tettek arra, hogy segítenek az orosz háborús bűnök elkövetőinek bíróság elé állításában és az elrabolt ukrán gyermekek hazahozatalában.
A nyilatkozatot aláíró országok túlnyomó többsége eddig is támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, és közülük néhányan NATO- és EU-tagok.
Szerbia, amelyet a csúcstalálkozón Aleksandar Vucic elnök képviselt, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ugyanakkor semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Zelenszkij a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Vučićcsal, és köszönetet mondott a humanitárius és pénzügyi segítségért, valamint hangsúlyozta Belgrád részvételének fontosságát a békeformulában.
Egyébként
Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.
– szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.
„Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev nem zárja le a lengyel határt
Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov. A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel.
„Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.
Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!