2008. április 11., 00:002008. április 11., 00:00
Az elnök elfogadta az Irakban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokának javaslatát arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi csapatcsökkentési szakasz júliusi lezárása után 45 napra „fagyasszák be” a kivonás folyamatát. „Közöltem vele, hogy annyi időt kap, amennyire szüksége van” – mondta Bush, utalva arra, hogy David Petraeus tábornok másfél hónap alatt kíván véleményt alkotni a 140 ezer fős haderő további lehetséges csökkentéséről. Bush azt is bejelentette, hogy az Irakban és Afganisztánban szolgáló katonák kiküldetési időtartamát a jelenlegi 15-ről 12 hónapra mérsékli. Indoklása szerint erre a katonákra és családjukra nehezedő nyomás enyhítése miatt van szükség. A csökkentett idejű misszió az augusztus után kiutazó csapatokra vonatkozik. Az elnökségének utolsó évét töltő George Bush azután körvonalazta jövőbeni Irak-politikáját, hogy Petraeus tábornok és Ryan Crocker bagdadi nagykövet a héten kongresszusi meghallgatásokon számolt be az iraki helyzetről. Bush közölte, hogy újabb csapatok hazahozataláról csak az iraki helyzet javulása esetén lehet szó. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a háború nem vég nélküli, eljön az idő, amikor Irak stabil demokráciává válik, és képes lesz a közös ellenség ellen harcolni. Felszólította a kongresszust, hogy csapatkivonási menetrend rögzítése nélkül hagyja jóvá az általa igényelt 108 milliárd dolláros háborús költségvetést, máskülönben megvétózza. A liberális The New York Times úgy értékelte, hogy a Fehér Ház ugyanazt folytatja, amit eddig tett. A The Washington Post szemleírója különösen zavarosnak nevezte az iraki helyzetet: Amerika az invázió kezdetén még Szaddám Huszeint és Baasz pártját üldözte, azután jött az Irakban működő al-Kaida, most pedig az Irán által támogatott „különleges csoportok” jelentik az ellenséget. Petraeus és Crocker röviden úgy jellemezték az iraki helyzetet: biztonsági téren javulás történt, de az eredmények törékenyek és megfordíthatók.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.