2008. április 11., 00:002008. április 11., 00:00
Az elnök elfogadta az Irakban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokának javaslatát arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi csapatcsökkentési szakasz júliusi lezárása után 45 napra „fagyasszák be” a kivonás folyamatát. „Közöltem vele, hogy annyi időt kap, amennyire szüksége van” – mondta Bush, utalva arra, hogy David Petraeus tábornok másfél hónap alatt kíván véleményt alkotni a 140 ezer fős haderő további lehetséges csökkentéséről. Bush azt is bejelentette, hogy az Irakban és Afganisztánban szolgáló katonák kiküldetési időtartamát a jelenlegi 15-ről 12 hónapra mérsékli. Indoklása szerint erre a katonákra és családjukra nehezedő nyomás enyhítése miatt van szükség. A csökkentett idejű misszió az augusztus után kiutazó csapatokra vonatkozik. Az elnökségének utolsó évét töltő George Bush azután körvonalazta jövőbeni Irak-politikáját, hogy Petraeus tábornok és Ryan Crocker bagdadi nagykövet a héten kongresszusi meghallgatásokon számolt be az iraki helyzetről. Bush közölte, hogy újabb csapatok hazahozataláról csak az iraki helyzet javulása esetén lehet szó. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a háború nem vég nélküli, eljön az idő, amikor Irak stabil demokráciává válik, és képes lesz a közös ellenség ellen harcolni. Felszólította a kongresszust, hogy csapatkivonási menetrend rögzítése nélkül hagyja jóvá az általa igényelt 108 milliárd dolláros háborús költségvetést, máskülönben megvétózza. A liberális The New York Times úgy értékelte, hogy a Fehér Ház ugyanazt folytatja, amit eddig tett. A The Washington Post szemleírója különösen zavarosnak nevezte az iraki helyzetet: Amerika az invázió kezdetén még Szaddám Huszeint és Baasz pártját üldözte, azután jött az Irakban működő al-Kaida, most pedig az Irán által támogatott „különleges csoportok” jelentik az ellenséget. Petraeus és Crocker röviden úgy jellemezték az iraki helyzetet: biztonsági téren javulás történt, de az eredmények törékenyek és megfordíthatók.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.