
Illúzió volt azt gondolni, hogy az osztrák kancellárváltás kultúraváltást hoz az osztrák belpolitikában, mély csalódást okoz Christian Kern keddi kijelentése – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján.
2016. május 24., 16:482016. május 24., 16:48
2016. május 24., 17:242016. május 24., 17:24
A tárcavezető kiemelte: az előző kancellár „elfogadhatatlan módon a 20. század legsötétebb diktatúrájához hasonlította Magyarországot\", és ő már ugyan nincs hivatalban, de az új kancellár sem hozott kultúraváltást. „Európaiatlan, elfogadhatatlan, ha valaki Magyarországot és a magyarok által megválasztott miniszterelnököt bármilyen módon kapcsolatba hozza az elmúlt évszázad legszörnyűbb és legsötétebb diktatúráira utaló kifejezésekkel\" – fogalmazott Szijjártó.
Christian Kern osztrák kancellár kedden Bécsben újságíróknak azt mondta, illúzió azt gondolni, hogy a menekültek jelentette problémát ki lehet iktatni azáltal, hogy az államot „vezérelvű állami berendezkedéssé változtatjuk, ahogy azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök teszi\".
A szövetségi kancellár szavaira reagálva Szijjártó Péter kifejtette: frusztráltság és képmutatás jellemző az osztrák belpolitikára a bevándorlási válság kezelésével kapcsolatban. „Miközben az egyik legnagyobb vita arról folyik, hogy építhet-e »szárnyas kapukat« Ausztria a Brenner-hágón – ami lehet, hogy jogos és indokolható döntés –, a kancellárnak nem kellene ilyen kijelentéseket tennie\" – mondta a magyar külügyminiszter. Az osztrák elnökválasztással kapcsolatos kérdésre a tárcavezető közölte: az egyetlen dolog, amit Magyarország tehet, hogy tiszteletben tartja az osztrák nép döntését.
Szijjártó Péter az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását felidézve arról is beszélt, hogy olyan előterjesztést kaptak a bevándorlási válsággal kapcsolatban, amely Európa és az európai emberek biztonságáról semmit nem mondott, a határok védelmét nem említette, és a schengeni rendszer túléléséhez szükséges intézkedések sem szerepeltek benne. „Ha ezt a szöveget fogadták volna el, a határozat az eddigi zsákutcában csak még mélyebbre vezette volna EU-t\" – vélekedett. Hozzátette: ráadásul a szövegtervezetben abból indultak ki, hogy elfogadható a bevándorlás további ösztönzése. Mint mondta, világossá tette, hogy Magyarország él a vétójogával, ha nem kerül be a négy javaslata a szövegbe, és ezek végül mind bekerültek.
Kifejtette: így szerepel a határozatban, hogy folytatni kell a Schengen 2.0 terv vizsgálatát, a javaslat az uniós intézmények előtt van. Ugyancsak bekerült a határozatba a határok védelmének fontossága, miként az is, hogy az EU területén kívül kell eldőlnie, jogosult-e valaki a menekültstátusra vagy sem, azaz EU-n kívüli hotspotokat kell létrehozni. „Aki ugyanis egyszer már idejön, azt nehéz visszaküldeni, a visszafogadási mechanizmusok nehezen működnek, az elmúlt két hónapban Görögország és Törökország között mintegy 400 ember visszafogadására került sor\" – közölte.
Szijjártó Péter a negyedik magyar javaslatként említette, hogy az EU-nak segítséget kell nyújtania Irak kurd térségének is, mivel ott is nagyon sok menekült él. Mivel Magyarország javaslatai szerepelnek a határozatban, végül támogatták a dokumentum elfogadását – emlékeztetett a külügyminiszter.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!