
Fotó: MTI
2009. február 02., 15:052009. február 02., 15:05
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e, és ha igen, mikor a területi autonómia a Székelyföldön, a román államfő úgy fogalmazott: „Azt elmondhatom, mikor: soha, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. Hozzátette: Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait, de támogatja a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárainak egyéni jogait. Traian Băsescu hangsúlyozta: Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos összes európai uniós elvárásnak. „Noha sokat lehet még tenni a Romániában hivatalosan elismert 19 nemzeti kisebbség érdekében, egyetlen olyan dokumentum vagy elemzés sem létezik, amely megkérdőjelezné Románia kisebbségpolitikáját” – jelentette ki a román elnök.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kapcsán Băsescu azt mondta: a romániai magánegyetemek költségvetési finanszírozása nem lehetséges, de hozzátette, hogy bármelyik állami vagy magánegyetem részt vehet állami költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozott tudományos kutatásokra vonatkozó közbeszerzéseken.
Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját, támogatja ezeket a törekvéseket. Románia és Magyarország között jók a kapcsolatok, ez azonban nem zárja ki a véleménykülönbségeket. „Soha nem kételkedtünk abban, hogy Románia kisebbségpolitikája megfelel az EU elvárásainak” – szögezte le a köztársasági elnök. Hozzátette: egyes európai államok elismerik a területi autonómiát, mások nem. A kulturális autonómiát valószínűleg Románia is elismeri, csak nem közösségi jogként – mondta Sólyom. Magyarországhoz képest az a különbség, hogy a kulturális autonómiát nem kollektív, hanem egyéni jogként ismerik el – tette hozzá. „Magyarország lehetségesnek tartja a területi autonómiát, és továbbra is támogatja a romániai magyarság ez irányú törekvéseit, természetesen a román alkotmány szabta keretek között” – fogalmazott Sólyom László.
A magyar köztársasági elnök elmondta, román kollégájával megállapodtak abban, hogy a magyarországi román kisebbség képviseletet kapjon a budapesti Országgyűlésben. A magyar kormány létrehozott egy bizottságot, amely kidolgozza az erre vonatkozó törvényes szabályozást – tette hozzá Sólyom. A magyar államfő kifejtette, a magyarországi nemzeti kisebbségek saját önkormányzatokat hozhatnak létre a magyar alkotmány által biztosított kollektív jogok alapján. „Az önkormányzati rendszer valamelyest kompenzálja a parlamenti képviseletet. A román nemzeti közösség kis létszáma miatt meglehetősen nehéz a parlamenti mandátumszerzés, mivel egy országgyűlési képviselő megválasztásához legalább 40 ezer szavazat szükséges” - tette hozzá. A magyar alkotmány államalkotó tényezőkként ismeri el a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket, Rmániától eltérően pedig Magyarország nem nemzeti egységállam – az államalkotó kisebbségek pedig kollektív jogokkal is rendelkeznek
Traian Băsescut a köztársasági elnök hivatalában, a Sándor palotában fogadta Sólyom László. A román elnök kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Băsescut elkísérte Cristian Diaconescu külügyminiszter és Eckstein-Kovács Péter, az elnök kisebbségügyi tanácsosa is.
Traian Băsescu a kétoldalú elnöki tárgyalás után a program szerint találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és egyeztetett Szili Katalin házelnökkel. Az MTI magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrásból úgy tudja, Gyurcsány Ferenc azt az álláspontot képviselte a román államfővel folytatott tárgyalásán, hogy legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni.
Băsescu hétfő délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Kedden látogatást tesz a gyulai Román Oktatási és Kulturális Központban, majd a Szent Miklós-katedrális püspökénél.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.