Csóti György szerint eleve vesztes pozíció lenne etnikai alapon megközelíteni a restitúció kérdését
Fotó: Kristály Lehel
Az Európai Bizottság elismerte az uniós jog alkalmazhatóságát a visszaszolgáltatási közigazgatási döntések tekintetében, feltéve, hogy azok Románia csatlakozása után születtek – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Csóti György. A restitúciós jogsértéseket másfél éve összegző budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szerint két nagy csoportja van a jogsértéseknek Erdélyben: az egyik a visszaállamosítások, a másik a restitúciós törvény szabotálása, a végrehajtás vég nélküli elodázása.
2019. augusztus 28., 17:082019. augusztus 28., 17:08
– Hogyan tudják hitelesen igazolni, bizonyítani, hogy jogosak azok a panaszok, amelyek szerint a román közigazgatási szervek és bíróságok a jogállami kritériumokat súlyosan megsértve járnak el a romániai restitúciós folyamatban?
– A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) másfél éve szisztematikusan gyűjti a romániai kárpótlással és viszaállamositással kapcsolatos jogsértő eseteket, a diszkriminációs eljárások adatait. Folyamatosan tanulmányozzuk az ebben a kérdéskörben született uniós ítéleteket és a külföldi szakirodalmat. A felderített jogsértésekkel kapcsolatban magyar európai parlamenti képviselőkön keresztül írásbeli választ igénylő kérdésekkel fordulunk az Európai Bizottsághoz. Idén júniusban a KJI delegációja személyesen is tárgyalt Brüsszelben a Bizottság képviselőjével. Tavaly ősszel ebben a témában nagysikerű konferenciát rendeztünk a Veritas Történetkutató Intézettel közösen.
Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök válasza határozottan és egyértelműen elismeri az uniós jog alkalmazhatóságát a visszaszolgáltatási közigazgatási döntések tekintetében, feltéve, hogy azokat Románia csatlakozásának napját követően bocsátották ki. A Bizottság alelnökének válasza kiemeli: ha az érintett úgy véli, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájából eredő jogaik sérültek, akkor az adott tagállam bíróságainak kell biztosítania az uniós jog alkalmazását. Így az ügyek a nemzeti bíróságoktól kikerülhetnek az Európai Unió Bírósága elé. Nagyon sajátos helyzet alakult ki Romániával kapcsolatban. Az Európai Bizottság sokkal nyitottabb az ott tapasztalható jogsértések ügyében, mint Szlovákia esetében. Szlovákiában kollektíve kizárták a 2003-as mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási törvényből a Benes-dekrétumok által sújtott magyarokat. A jogsértést az EB írásban elismerte ugyan, politikai okokból mégsem hajlandó kötelességszegési eljárást indítani Pozsonnyal szemben. Hosszú évek óta küzdünk ezen a téren is.
– Miért eltérő az Európai Bizottság Bukaresttel szembeni álláspontja a témában? És miért sajátos a romániai helyzet?
– A feltehető magyarázat itt is politikai: Brüsszel sorozatos kritikával illeti Bukarestet, gondolják, nem baj, ha még egy területen támadnak. Noha a magyar politika a támadások jelentős részével nem ért egyet, ez nem zárja ki, hogy mi éljünk a „történelmi” lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni: minden szakmai szempont mellettünk szól. Romániában – Szlovákiával szemben – nem a jogszabály sérti az uniós jogokat, hanem a közigazgatási és bírói gyakorlat. Ráadásul ezek a jogsértések bizonyíthatóan rendszerszintűek, ezeket gyűjtjük másfél éve. Két területen van uniós vonatkozása: a tőke szabad mozgása és a tulajdonjogok kérdésében. Mindkettő szent tehén az EU-ban. Ezért voltunk elvi szinten sikeresek Szlovákia esetben. Ebben a kérdéskörben két nagy csoportja van a jogsértéseknek Erdélyben. Az egyik a visszaállamosítások területe, a másik a restitúciós törvény szabotálása, a végrehajtás vég nélküli elodázása. Ha a visszaállamosítási pert elveszítik, újra és újra nekifutnak, más-más hazugságokkal vagy csúsztatásokkal érvelve. Addig folytatják ezt az állami szervek, amíg nem nyernek.
– Melyek a feltételei annak, hogy ezzel a kérdéssel az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon?
– Elsősorban az, hogy mi nem etnikai alapon közelítjük meg a kérdést. Ez eleve vesztes pozíció lenne. Amint korábban is említettem, az Európai Unió két „szent tehenének”, a tőke szabad mozgásának és a tulajdonjog kérdésének a szentsége felől érvelünk. Ebben a vonatkozásban Brüsszel kapui mindig nyitva állnak. Tovább növeli esélyeinket, hogy nem csak magyar és magyar–román kettős állampolgárok ügyeit tesszük az asztalra, hanem osztrák, német, holland és más honpolgárokét is. Azt nem vizsgálják az uniós szervek, hogy ők mind magyarok, vagy magyar származásúak. Igényeink jogosságát az Európai Parlamenthez idén januárban benyújtott petíciónkkal nyomatékosítjuk.
A petíciós bizottság befogadta a kérésünket, ami már fél győzelem. Most gyűjtjük az aláírásokat, melyek megerősítik beadványunk széles társadalmi támogatását.
Ez úton is kérjük nemzettársainkat, írják alá a petíciót! Ezzel kapcsolatos tudnivalók az Intézet www.kji.hu című honlapján találhatók.
– Említette, hogy nem etnikai alapon közelítik meg ezt a kérdést. A nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések érdektelenek az Európai Bizottság számára?
A taggá válást követően az ezzel kapcsolatos ígéreteket általában nem tartják be, rossz esetben – lásd Szlovákiát és Romániát – a megadott jogokat is visszanyesik, vagy egyszerűen nem tartják be. Voltak hozzánk hasonló, őshonos nemzeti kisebbséget érintő uniós jogi eljárások, például Dél-Tirol esetében, de ezek sem etnikai alapon, hanem valamely uniós jog megsértése kapcsán kerültek orvoslásra.
– Mire számít az illetékes uniós intézmények részéről?
– Először az Európai Parlament petíciós bizottságától várjuk, hogy kiküldje a tényfeltáró bizottságot, majd ennek jelentése alapján kötelezze a román bíróságokat, hogy küldjék be a szóban forgó ügyeket a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához. A döntések kimenetele – emberi számítás szerint – csak kedvező lehet a károsultak számára. Közben folyamatosan számítunk az Európai Ombudsman támogatására, aki eddig is sokat segített ügyeink előre jutásában. Ezt megelőzően, illetve ezzel párhuzamosan is, várjuk minden érintett személy, család és intézmény jelentkezését, közöljék velünk pereik helyzetét, vagy kezdeményezzenek a mi segítségünkkel új pereket. A KJI minden elképzelhető szakmai és anyagi támogatást megad. Kiváló európai jogászaink és ügyvédeink vannak, Erdélyben és a Partiumban pedig román jogot ismerő ügyvédek állnak rendelkezésre. Minden szükséges információ, beleértve elérhetőségeinket, megtalálható a www.kji.hu honlapunkon. Ezen kívül az ügyet jelentősen elősegítené, ha sokan aláírnák a petíciónkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!