Bombatámadás érte a mariupoli drámaszínházat
Fotó: Twitter/Nexta
Egymásra mutogatnak az orosz és az ukrán illetékesek a mariupoli drámaszínházat ért bombatámadás ügyében. Az ukránoknak sikerült kiszabadítaniuk az egyik elrabolt polgármestert, és kijevi bejelentés szerint ellentámadásra készülnek. Sajtóhírek szerint elkészülhetett egy előzetes béketerv.
2022. március 17., 08:092022. március 17., 08:09
Mariupol állt szerda délutántól kezdődően a támadások kereszttüzében a helyszíni beszámolók szerint, de kijevi támadásról is érkezett hír. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva szerda délután arról számolt be, hogy
A Híradó.hu által idézett jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte „ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.
Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak.
– derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből.
Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
Ukrajna külügyminisztere előtte-utána fotókollázzsal mutatta meg a közösségi médiában a mariupoli pusztítást
Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a Gyermekek feliratot festették fel.
Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet. Zelenszkij is arról számolt be, hogy a lakosság kimenekítését célzó humanitárius folyosók szerdán nem működtek sehol az országban. Az elnök közlése szerint 24 óra alatt 6 ezer mariupolit sikerült más településekre vinni.
Kijevet is érték támadások. Vitalij Klicsko polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy
Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.
Kijevben egy nappal korábban is lakóházat ér a légicsapás
Fotó: Facebook/ДСНС України
Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy
Egyes sajtóhírek szerint kilenc korábban elfogott orosz katonát adtak át az elöljáróért.
Az Ukrajna elleni invázió beszüntetésére szólította fel Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság Kijev sürgősségi beadványának ügyében, amelynek témája Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.
– idézte a CNN Mihajlo Podoljakot, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadóját. A Híradó.hu szerint ukrán csapatok pozícióváltását valószínűleg azért mostanra időzítették, mivel Oroszország a veszteségei miatt csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, ezért megpróbálja feltölteni a haderejét.
A föderáció távoli egységeket is bevonhat a harcba, legfőképpen a keleti csapataiból, a csendes-óceáni flottából és Örményországból, továbbá magánhadseregeket és szíriai zsoldosokat is küldene Ukrajnába, ezekkel a csapatokkal főként az elfoglalt területeket tartanák meg, és az így felszabadult csapatok tovább nyomulhatnának nyugat felé.
Legkevesebb tízen vesztették életüket az észak-ukrajnai Csernyihivben szerdán, amikor vélhetően orosz rakéta csapódott be egy bolt előtt kenyérért sorban álló emberek mellett – jelentette a Szuszpilne ukrán hírportál, amely videófelvételt is közzétett.
Közben szerdán is folytatódtak a béketárgyalások, és nemzetközi sajtó szerint pedig bizakodásra okot adó jelek vannak mind az orosz, mind az ukrán fél nyilatkozataiban, bár egyelőre csak óvatos a bizakodás, a legtöbb vélemény szerint nem úgy tűnik, hogy közel lenne a megállapodás.
„Az megállapodás értelmében Ukrajna lemondana NATO-csatlakozási törekvéseiről, és írásban megígérné, hogy nem tart fenn külföldi országoknak katonai támaszpontokat vagy fogad el külföldről fegyvereket cserébe az olyan szövetségesek védelméért, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország” – fejtették ki a névtelenségbe burkolózó források.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója a Financial Timesnak elmondta, hogy csak akkor jöhet létre bármiféle alku, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét, nevezetesen a február 24-én kezdődött invázió óta elfoglalt Azovi- és Fekete-tenger menti déli régiókat, valamint a Kijevtől keletre és északra fekvő területeket.
Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.
Az ukrán és az orosz fél hétfőn tárgyalta meg először teljes egészében a 15 pontos előzetes béketervet – számolt be róla a lap értesüléseire hivatkozva a The Guardian. A hírekre később reagált Podoljak.
Mihajlo Podoljak szerint Ukrajnának is van egy pontokba szedett tervezete az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. „Az egyetlen dolog, amit ebben a szakaszban megerősítünk, az a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és több ország biztonsági garanciái” – idézte a kijevi illetékest a Híradó.hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!