Bombatámadás érte a mariupoli drámaszínházat
Fotó: Twitter/Nexta
Egymásra mutogatnak az orosz és az ukrán illetékesek a mariupoli drámaszínházat ért bombatámadás ügyében. Az ukránoknak sikerült kiszabadítaniuk az egyik elrabolt polgármestert, és kijevi bejelentés szerint ellentámadásra készülnek. Sajtóhírek szerint elkészülhetett egy előzetes béketerv.
2022. március 17., 08:092022. március 17., 08:09
Mariupol állt szerda délutántól kezdődően a támadások kereszttüzében a helyszíni beszámolók szerint, de kijevi támadásról is érkezett hír. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva szerda délután arról számolt be, hogy
A Híradó.hu által idézett jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte „ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.
Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak.
– derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből.
Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
Ukrajna külügyminisztere előtte-utána fotókollázzsal mutatta meg a közösségi médiában a mariupoli pusztítást
Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a Gyermekek feliratot festették fel.
Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet. Zelenszkij is arról számolt be, hogy a lakosság kimenekítését célzó humanitárius folyosók szerdán nem működtek sehol az országban. Az elnök közlése szerint 24 óra alatt 6 ezer mariupolit sikerült más településekre vinni.
Kijevet is érték támadások. Vitalij Klicsko polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy
Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.
Kijevben egy nappal korábban is lakóházat ér a légicsapás
Fotó: Facebook/ДСНС України
Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy
Egyes sajtóhírek szerint kilenc korábban elfogott orosz katonát adtak át az elöljáróért.
Az Ukrajna elleni invázió beszüntetésére szólította fel Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság Kijev sürgősségi beadványának ügyében, amelynek témája Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.
– idézte a CNN Mihajlo Podoljakot, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadóját. A Híradó.hu szerint ukrán csapatok pozícióváltását valószínűleg azért mostanra időzítették, mivel Oroszország a veszteségei miatt csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, ezért megpróbálja feltölteni a haderejét.
A föderáció távoli egységeket is bevonhat a harcba, legfőképpen a keleti csapataiból, a csendes-óceáni flottából és Örményországból, továbbá magánhadseregeket és szíriai zsoldosokat is küldene Ukrajnába, ezekkel a csapatokkal főként az elfoglalt területeket tartanák meg, és az így felszabadult csapatok tovább nyomulhatnának nyugat felé.
Legkevesebb tízen vesztették életüket az észak-ukrajnai Csernyihivben szerdán, amikor vélhetően orosz rakéta csapódott be egy bolt előtt kenyérért sorban álló emberek mellett – jelentette a Szuszpilne ukrán hírportál, amely videófelvételt is közzétett.
Közben szerdán is folytatódtak a béketárgyalások, és nemzetközi sajtó szerint pedig bizakodásra okot adó jelek vannak mind az orosz, mind az ukrán fél nyilatkozataiban, bár egyelőre csak óvatos a bizakodás, a legtöbb vélemény szerint nem úgy tűnik, hogy közel lenne a megállapodás.
„Az megállapodás értelmében Ukrajna lemondana NATO-csatlakozási törekvéseiről, és írásban megígérné, hogy nem tart fenn külföldi országoknak katonai támaszpontokat vagy fogad el külföldről fegyvereket cserébe az olyan szövetségesek védelméért, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország” – fejtették ki a névtelenségbe burkolózó források.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója a Financial Timesnak elmondta, hogy csak akkor jöhet létre bármiféle alku, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét, nevezetesen a február 24-én kezdődött invázió óta elfoglalt Azovi- és Fekete-tenger menti déli régiókat, valamint a Kijevtől keletre és északra fekvő területeket.
Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.
Az ukrán és az orosz fél hétfőn tárgyalta meg először teljes egészében a 15 pontos előzetes béketervet – számolt be róla a lap értesüléseire hivatkozva a The Guardian. A hírekre később reagált Podoljak.
Mihajlo Podoljak szerint Ukrajnának is van egy pontokba szedett tervezete az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. „Az egyetlen dolog, amit ebben a szakaszban megerősítünk, az a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és több ország biztonsági garanciái” – idézte a kijevi illetékest a Híradó.hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!