Bolgár jövedelemforrás a román turista – Csupán egy kopott plakát figyelmeztet az afrikai sertéspestis veszélyeire a határon

– érzékeltette a helyzetet az erdélyi származású szakértő, akitől azt is megkérdeztük, hogy ő is érzékelte-e a Bojko Boriszov által állítottakat, azaz a romániai turisták szemetelését. Azt mondta, mivel a románok vannak a tengerpart északi felében többségben, az ő szemetelésük szúr szemet. „Valóban eldobják a plázson a pillepalackokat és általában a szemetet, bár vannak szemetesládák is. A Románia felé vezető közutak mellett sok a szemét, de tapasztalatom szerint ezt inkább a kamionosok okozzák, nem a turisták” – számolt be az általa látottakról Barabás T. János.

A romániai turisták általános bulgáriai megítélése ugyanakkor nem tükrözi a bolgár miniszterelnök által mondottakat.

– mondta a szakértő. Megemlítette, hogy a híres Aranyhomok parton található vendéglők többségében román nyelvű étlap is van, a piacon pedig értenek románul.

korábban írtuk

Szemetelő román turisták hurcolták be a sertéspestist Bulgáriába az ottani kormányfő szerint

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint az úton-útfélen szemetelő román turisták hurcolták be hazájába a sertéspestis vírusát. A román külügyminisztérium „szerencsétlennek” nevezte a kormányfő nyilatkozatát.

Történelmi sérelmek

Lehet politikai népszerűséget szerezni románellenes retorikával? – kérdeztük az elemzőt.

Az akkori és az I. világháború utáni román atrocitásokat gyászolja számos emlékmű például Kavarna, Szilisztra, Sabla városban. 1880 után és a két világháború között kétszázezernyi bolgárt telepítettek ki Romániából, az ő emlékük is fájó. Nicolae Iorga sajátos történelemszemlélete óta vita van a két fél között a dél-dunai területek és a közös múlt okán” – vázolta a történelmi háttér okozta sérelmeket Barabás T. János. Hozzátette: a hétköznapi életben nem tapasztalható románellenesség, a bolgárok inkább a muzulmánok miatt aggódnak: az ország 6,5 millió lakójából több mint egymillió török, s ugyanilyen létszámú a muzulmán hitű roma kisebbség. A bulgáriai szélsőjobboldali párt, az Attaka a muzulmánellenességből „él meg” – jegyezte meg a szakértő.

Nincs anyanyelvű oktatás

Mint mondta, a szófiai parlamentben domináns középpártok óvakodnak a románellenes retorikától, inkább fű alatt zajlik a bulgáriai románok/vlahok háttérbe szorítása. „Míg 1948-ban a lakosság három százaléka, mintegy 250 ezren vallották magukat román/aromán nyelvűnek, jelenleg tíz-húszezerre csappant a számuk, gyakorlatilag nincs anyanyelvű iskolájuk és templomi szertartásuk. Csupán Szófiában működik egy elemi iskola. A romániai bolgár közösség is majdnem eltűnt, csak az Osztrák–Magyar Monarchia hagyományaival rendelkező Bánságban vannak intézményeik.

– hangsúlyozta Barabás T. János.

Hiányos együttműködés

Ami pedig Boriszov románok elleni vádjának a kiindulópontját, a sertéspestist illeti, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője arról tájékoztatott, hogy a bolgár lapok rendszeresen cikkeznek a sertéspestisről, eddig húsz-huszonötezren vesztették el állásukat a járvány miatt, a sertéshús ára pedig várhatóan ötven százalékkal nőni fog év végéig, és Görögország máris letiltotta a bolgár sertés bevitelét.

„Bolgár álláspont szerint a fertőzés a romániai Dobrudzsából terjed Bulgáriába, bár azt ők is elismerik, hogy sok migráló vaddisznó is fertőzött.

Ezen romániai vámhivatalok falán egy sokéves, kopott plakát figyelmeztet csupán a sertéspestis veszélyeire, arra, hogy nem szabad sertéstermékeket Romániából Bulgáriába bevinni” – mondta Barabás T. János.

korábban írtuk

Nem a román turisták, hanem a vaddisznók terjeszthetik az afrikai sertéspestist Bulgáriában

Kevés a valószínűsége, hogy a turisták terjesztik az afrikai sertéspestis vírusát – mondta érdeklődésünkre Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.