Brenzovics László
Fotó: Karpathir.com
Az oktatási törvény kisebbségellenes cikkelye hatályba lépésének halasztása csak elodázza a problémát, de most ez is kedvező, az ungvári KMKSZ-iroda elleni támadás után pedig az egyszerű ukránok részéről nem, a sajtó és a politikum egyes erői részéről azonban érezhető a magyarellenesség – számolt be a Krónikának Brenzovics László, a szervezet elnöke.
2018. március 13., 16:492018. március 13., 16:49
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni pokolgépes támadást követően az egyszerű kárpátaljai magyar és ukrán emberek között egyelőre nem látszik növekedni a feszültség, a nyelvtörvény eltörlése nyomán a kilátások nem túl jók a kisebbségek számára, az oktatási törvény ügyében pedig egyelőre kivárás van – jelentette ki a Krónikának a kárpátaljai magyar közösség helyzete kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Lapunk kíváncsi volt arra, mennyire tartja a kárpátaljai magyar politikus – aki az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben – hitelesnek a kijevi kormányzat azon állítását, miszerint a KMKSZ-iroda elleni támadások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll, és valójában csupán provokációnak szánták a magyar–ukrán viszony feszültebbé tételére. „Jelenleg ott tartunk, hogy a gyanúsítottak egy részét elfogták, és Ungvárra szállították. Most elindul egy bírósági folyamat.
– fejtette ki a politikus.
Brenzovics László szerint a mindennapokban egyelőre nem lehet érezni, hogy a támadások nyomán feszültebbé vált volna a viszony Kárpátalján az ott élő magyarok és ukránok között. „Kárpátalja történetében példátlan támadásról van szó, nem emlékszem arra, hogy bármilyen kisebbség ellen hasonló akciót hajtottak volna végre. Egyelőre nem utal semmi arra, hogy kiéleződnének az ellentétek az emberek között, de a sajtó nem állt le a sarkos vélemények közlésével a magyarok, illetve a támadás lehetséges okai és elkövetői kapcsán.
– közölte Brenzovics.
Helyszínelő rendőrök a KMKSZ központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában február 27-én
Fotó: MTI/Nemes János
Annak kapcsán, hogy a kijevi alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát kiszélesítő, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, a KMKSZ-elnök kifejtette: fontos hangsúlyozni, hogy nem tartalmi, hanem formai okokból semmisítették meg, mivel a házszabály megsértésével fogadták el. A jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. Ez ugyanakkor elsősorban az orosz ajkú polgárokra volt szabva.
„A törvény elfogadása után hatályba lépett, de a magyarok vonatkozásában soha nem is alkalmazták. Az akkor hatalmon lévő Régiók Pártjának illetékesei ezt ki is mondták, hogy csakis az oroszokat akarják helyzetbe hozni. Nekünk, magyaroknak azonban a szokásjog lehetőséget adott, hogy viszonylag szabadon használjuk az anyanyelvünket azokon a vidékeken, ahol kompaktan élünk” – állapította meg a politikus. Hozzátette,
„Jelenleg három nyelvtörvénytervezet is a parlament előtt van, de azok egyike sem jelent túl biztató kilátást számunkra” – mutatott rá Brenzovics. A vitatott oktatási törvény kapcsán – amelynek hírhedt hetedik cikkelye csupán az alsó tagozaton engedélyezné az anyanyelven való tanulást – elmondta, múlt pénteken tárgyalták meg az illetékes bizottságban a kormány azon javaslatát, hogy az ominózus cikkely csupán 2023-ban lépjen hatályba.
A bizottság ezt el is fogadta, de a halasztást még a parlamentnek is meg kell szavaznia. „Kérdés, hogy megszavazza-e” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem biztos a halasztás. „Igaz, hogy ez is csak elodázná a probléma megoldását, de ahogy mondani szokás: ez is valami” – összegzett a Krónikának Brenzovics László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!