Brenzovics László
Fotó: Karpathir.com
Az oktatási törvény kisebbségellenes cikkelye hatályba lépésének halasztása csak elodázza a problémát, de most ez is kedvező, az ungvári KMKSZ-iroda elleni támadás után pedig az egyszerű ukránok részéről nem, a sajtó és a politikum egyes erői részéről azonban érezhető a magyarellenesség – számolt be a Krónikának Brenzovics László, a szervezet elnöke.
2018. március 13., 16:492018. március 13., 16:49
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni pokolgépes támadást követően az egyszerű kárpátaljai magyar és ukrán emberek között egyelőre nem látszik növekedni a feszültség, a nyelvtörvény eltörlése nyomán a kilátások nem túl jók a kisebbségek számára, az oktatási törvény ügyében pedig egyelőre kivárás van – jelentette ki a Krónikának a kárpátaljai magyar közösség helyzete kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Lapunk kíváncsi volt arra, mennyire tartja a kárpátaljai magyar politikus – aki az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben – hitelesnek a kijevi kormányzat azon állítását, miszerint a KMKSZ-iroda elleni támadások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll, és valójában csupán provokációnak szánták a magyar–ukrán viszony feszültebbé tételére. „Jelenleg ott tartunk, hogy a gyanúsítottak egy részét elfogták, és Ungvárra szállították. Most elindul egy bírósági folyamat.
– fejtette ki a politikus.
Brenzovics László szerint a mindennapokban egyelőre nem lehet érezni, hogy a támadások nyomán feszültebbé vált volna a viszony Kárpátalján az ott élő magyarok és ukránok között. „Kárpátalja történetében példátlan támadásról van szó, nem emlékszem arra, hogy bármilyen kisebbség ellen hasonló akciót hajtottak volna végre. Egyelőre nem utal semmi arra, hogy kiéleződnének az ellentétek az emberek között, de a sajtó nem állt le a sarkos vélemények közlésével a magyarok, illetve a támadás lehetséges okai és elkövetői kapcsán.
– közölte Brenzovics.
Helyszínelő rendőrök a KMKSZ központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában február 27-én
Fotó: MTI/Nemes János
Annak kapcsán, hogy a kijevi alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát kiszélesítő, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, a KMKSZ-elnök kifejtette: fontos hangsúlyozni, hogy nem tartalmi, hanem formai okokból semmisítették meg, mivel a házszabály megsértésével fogadták el. A jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. Ez ugyanakkor elsősorban az orosz ajkú polgárokra volt szabva.
„A törvény elfogadása után hatályba lépett, de a magyarok vonatkozásában soha nem is alkalmazták. Az akkor hatalmon lévő Régiók Pártjának illetékesei ezt ki is mondták, hogy csakis az oroszokat akarják helyzetbe hozni. Nekünk, magyaroknak azonban a szokásjog lehetőséget adott, hogy viszonylag szabadon használjuk az anyanyelvünket azokon a vidékeken, ahol kompaktan élünk” – állapította meg a politikus. Hozzátette,
„Jelenleg három nyelvtörvénytervezet is a parlament előtt van, de azok egyike sem jelent túl biztató kilátást számunkra” – mutatott rá Brenzovics. A vitatott oktatási törvény kapcsán – amelynek hírhedt hetedik cikkelye csupán az alsó tagozaton engedélyezné az anyanyelven való tanulást – elmondta, múlt pénteken tárgyalták meg az illetékes bizottságban a kormány azon javaslatát, hogy az ominózus cikkely csupán 2023-ban lépjen hatályba.
A bizottság ezt el is fogadta, de a halasztást még a parlamentnek is meg kell szavaznia. „Kérdés, hogy megszavazza-e” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem biztos a halasztás. „Igaz, hogy ez is csak elodázná a probléma megoldását, de ahogy mondani szokás: ez is valami” – összegzett a Krónikának Brenzovics László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!