Brenzovics László
Fotó: Karpathir.com
Az oktatási törvény kisebbségellenes cikkelye hatályba lépésének halasztása csak elodázza a problémát, de most ez is kedvező, az ungvári KMKSZ-iroda elleni támadás után pedig az egyszerű ukránok részéről nem, a sajtó és a politikum egyes erői részéről azonban érezhető a magyarellenesség – számolt be a Krónikának Brenzovics László, a szervezet elnöke.
2018. március 13., 16:492018. március 13., 16:49
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni pokolgépes támadást követően az egyszerű kárpátaljai magyar és ukrán emberek között egyelőre nem látszik növekedni a feszültség, a nyelvtörvény eltörlése nyomán a kilátások nem túl jók a kisebbségek számára, az oktatási törvény ügyében pedig egyelőre kivárás van – jelentette ki a Krónikának a kárpátaljai magyar közösség helyzete kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Lapunk kíváncsi volt arra, mennyire tartja a kárpátaljai magyar politikus – aki az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben – hitelesnek a kijevi kormányzat azon állítását, miszerint a KMKSZ-iroda elleni támadások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll, és valójában csupán provokációnak szánták a magyar–ukrán viszony feszültebbé tételére. „Jelenleg ott tartunk, hogy a gyanúsítottak egy részét elfogták, és Ungvárra szállították. Most elindul egy bírósági folyamat.
– fejtette ki a politikus.
Brenzovics László szerint a mindennapokban egyelőre nem lehet érezni, hogy a támadások nyomán feszültebbé vált volna a viszony Kárpátalján az ott élő magyarok és ukránok között. „Kárpátalja történetében példátlan támadásról van szó, nem emlékszem arra, hogy bármilyen kisebbség ellen hasonló akciót hajtottak volna végre. Egyelőre nem utal semmi arra, hogy kiéleződnének az ellentétek az emberek között, de a sajtó nem állt le a sarkos vélemények közlésével a magyarok, illetve a támadás lehetséges okai és elkövetői kapcsán.
– közölte Brenzovics.
Helyszínelő rendőrök a KMKSZ központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában február 27-én
Fotó: MTI/Nemes János
Annak kapcsán, hogy a kijevi alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát kiszélesítő, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, a KMKSZ-elnök kifejtette: fontos hangsúlyozni, hogy nem tartalmi, hanem formai okokból semmisítették meg, mivel a házszabály megsértésével fogadták el. A jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. Ez ugyanakkor elsősorban az orosz ajkú polgárokra volt szabva.
„A törvény elfogadása után hatályba lépett, de a magyarok vonatkozásában soha nem is alkalmazták. Az akkor hatalmon lévő Régiók Pártjának illetékesei ezt ki is mondták, hogy csakis az oroszokat akarják helyzetbe hozni. Nekünk, magyaroknak azonban a szokásjog lehetőséget adott, hogy viszonylag szabadon használjuk az anyanyelvünket azokon a vidékeken, ahol kompaktan élünk” – állapította meg a politikus. Hozzátette,
„Jelenleg három nyelvtörvénytervezet is a parlament előtt van, de azok egyike sem jelent túl biztató kilátást számunkra” – mutatott rá Brenzovics. A vitatott oktatási törvény kapcsán – amelynek hírhedt hetedik cikkelye csupán az alsó tagozaton engedélyezné az anyanyelven való tanulást – elmondta, múlt pénteken tárgyalták meg az illetékes bizottságban a kormány azon javaslatát, hogy az ominózus cikkely csupán 2023-ban lépjen hatályba.
A bizottság ezt el is fogadta, de a halasztást még a parlamentnek is meg kell szavaznia. „Kérdés, hogy megszavazza-e” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem biztos a halasztás. „Igaz, hogy ez is csak elodázná a probléma megoldását, de ahogy mondani szokás: ez is valami” – összegzett a Krónikának Brenzovics László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!