Brenzovics László
Fotó: Karpathir.com
Az oktatási törvény kisebbségellenes cikkelye hatályba lépésének halasztása csak elodázza a problémát, de most ez is kedvező, az ungvári KMKSZ-iroda elleni támadás után pedig az egyszerű ukránok részéről nem, a sajtó és a politikum egyes erői részéről azonban érezhető a magyarellenesség – számolt be a Krónikának Brenzovics László, a szervezet elnöke.
2018. március 13., 16:492018. március 13., 16:49
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni pokolgépes támadást követően az egyszerű kárpátaljai magyar és ukrán emberek között egyelőre nem látszik növekedni a feszültség, a nyelvtörvény eltörlése nyomán a kilátások nem túl jók a kisebbségek számára, az oktatási törvény ügyében pedig egyelőre kivárás van – jelentette ki a Krónikának a kárpátaljai magyar közösség helyzete kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Lapunk kíváncsi volt arra, mennyire tartja a kárpátaljai magyar politikus – aki az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben – hitelesnek a kijevi kormányzat azon állítását, miszerint a KMKSZ-iroda elleni támadások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll, és valójában csupán provokációnak szánták a magyar–ukrán viszony feszültebbé tételére. „Jelenleg ott tartunk, hogy a gyanúsítottak egy részét elfogták, és Ungvárra szállították. Most elindul egy bírósági folyamat.
– fejtette ki a politikus.
Brenzovics László szerint a mindennapokban egyelőre nem lehet érezni, hogy a támadások nyomán feszültebbé vált volna a viszony Kárpátalján az ott élő magyarok és ukránok között. „Kárpátalja történetében példátlan támadásról van szó, nem emlékszem arra, hogy bármilyen kisebbség ellen hasonló akciót hajtottak volna végre. Egyelőre nem utal semmi arra, hogy kiéleződnének az ellentétek az emberek között, de a sajtó nem állt le a sarkos vélemények közlésével a magyarok, illetve a támadás lehetséges okai és elkövetői kapcsán.
– közölte Brenzovics.
Helyszínelő rendőrök a KMKSZ központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában február 27-én
Fotó: MTI/Nemes János
Annak kapcsán, hogy a kijevi alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát kiszélesítő, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, a KMKSZ-elnök kifejtette: fontos hangsúlyozni, hogy nem tartalmi, hanem formai okokból semmisítették meg, mivel a házszabály megsértésével fogadták el. A jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. Ez ugyanakkor elsősorban az orosz ajkú polgárokra volt szabva.
„A törvény elfogadása után hatályba lépett, de a magyarok vonatkozásában soha nem is alkalmazták. Az akkor hatalmon lévő Régiók Pártjának illetékesei ezt ki is mondták, hogy csakis az oroszokat akarják helyzetbe hozni. Nekünk, magyaroknak azonban a szokásjog lehetőséget adott, hogy viszonylag szabadon használjuk az anyanyelvünket azokon a vidékeken, ahol kompaktan élünk” – állapította meg a politikus. Hozzátette,
„Jelenleg három nyelvtörvénytervezet is a parlament előtt van, de azok egyike sem jelent túl biztató kilátást számunkra” – mutatott rá Brenzovics. A vitatott oktatási törvény kapcsán – amelynek hírhedt hetedik cikkelye csupán az alsó tagozaton engedélyezné az anyanyelven való tanulást – elmondta, múlt pénteken tárgyalták meg az illetékes bizottságban a kormány azon javaslatát, hogy az ominózus cikkely csupán 2023-ban lépjen hatályba.
A bizottság ezt el is fogadta, de a halasztást még a parlamentnek is meg kell szavaznia. „Kérdés, hogy megszavazza-e” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem biztos a halasztás. „Igaz, hogy ez is csak elodázná a probléma megoldását, de ahogy mondani szokás: ez is valami” – összegzett a Krónikának Brenzovics László.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!