2007. augusztus 30., 00:002007. augusztus 30., 00:00
Ján Carnogursky ügyvéd, volt miniszterelnök, Vladimír Palko, az előző kormány volt belügyminisztere, Frantisek Miklosko volt házelnök és Pavol Minárik képviselő rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt a magyar–szlovák kapcsolatok megromlása miatti aggodalmáról. Megítélésük szerint a két ország viszonyában a Magyar Gárda létrejötte és az a körülmény okoz fenyegető feszültséget, hogy – a velük nyolc éven át együtt kormányzó és jelenleg azonos ellenzéki sorban politizáló – a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Benes-dekrétumokból fakadó sérelmekkel kapcsolatos kárpótlást célzó indítvány előkészítésén dolgozik.
A Magyar Gárda körül kialakult vitához immár brüsszeli politikusok is hozzászóltak. Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz közölte: megdöbbentette őt és a frakció tagjait a Gárda múlt heti létrehozása. A frakció tegnapi ülésén foglalkozott azzal, hogy Európában a nyáron rasszista, idegengyűlölő cselekedetek hulláma volt tapasztalható – mondta el a német politikus, kiemelve, hogy ezek közül a „leglátványosabb eset” volt a Magyar Gárda megalakítása. Schulz jelezte: a legnagyobb jobboldali EP-erőt jelentő Európai Néppárt frakcióvezetőjét, Joseph Dault arra kéri, hogy csatlakozzon a szocialisták erőfeszítéseihez, és ítélje el a szélsőséges cselekedeteket. Közben Kóka János SZDSZ-elnök nyílt levelet tett közzé, ebben Orbán Viktort, a Fidesz elnökét szólítja fel, hogy foglaljon állást az ügyben, egyben konstruktív ellenzékiséget ajánl az önkormányzatokban, amenynyiben a Fidesz szakít a Jobbikkal. Állásfoglalást adott ki a kormány is, amely szerint a Magyar Gárda megalapítása erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.