
Az elnök szerint sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására Afganisztánban
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden amerikai elnök az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán úgy foglalt állást: „amerikaiak nem harcolhatnak és nem halhatnak meg egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért megvívni.”
2021. augusztus 17., 00:182021. augusztus 17., 00:18
2021. augusztus 17., 00:292021. augusztus 17., 00:29
Biden – aki a Camp Davidben töltött nyári szabadságát megszakítva Washingtonba utazott – először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy Kabul vasárnap a tálibok kezére került. Közép-európai idő szerint hétfőn késő este, rendkívüli televíziós beszédében elmondta, a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábja élénken figyelemmel kíséri az afganisztáni helyzet alakulását. Az elnök kijelentette, hogy az amerikai csapatok afganisztáni küldetésének „soha nem volt célja az országépítés”, sokkal inkább egy újabb, az Egyesült Államok területén elkövetendő „terrortámadás megakadályozása” volt a fő indoka.
Hozzátette: megígérte az amerikai népnek, hogy „mindig őszinte lesz”, ugyanakkor elismerte, hogy a tálibok váratlan erőre kapása miatt a helyzet „gyorsabban változott, mint ahogy azt vártuk”. „Amerikaiak nem halhatnak meg és nem harcolhatnak egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért vívni” – idézte az MTI az amerikai elnököt.
Biden azzal folytatta, hogy Donald Trump korábbi elnöknek a tálibokkal kötött megállapodása mintegy 15 500-ról mindössze 2500-ra csökkentette az amerikai csapatok létszámát az országban. Az egyezség szerint az amerikai haderőnek 2021. május 1-jéig távoznia kellett az országból. „A tálibok katonailag most a legerősebbek 2001 óta” – jelentette ki. „Döntenem kellett: vagy betartom ezt (a Trump által kötött) megállapodást, vagy felkészülök arra, hogy májustól ismét harcolni kell a tálibok ellen” – mondta.
Az elnök kiemelte, hogy május 1-je óta nem született olyan megállapodás, ami megvédhette volna az amerikai csapatokat a tálibok támadásától. „Sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására” – mondta, hozzátéve, hogy az ország „a vártnál gyorsabban összeomlott”. „Én vagyok a negyedik amerikai elnök, akinek a hivatali ideje alatt háború zajlik Afganisztánban. Eddig két demokrata és két republikánus elnök élte át ezt. Nem fogom átadni ezt a felelősséget egy ötödik elnöknek” – zárta beszédét Joe Biden.
Donald Trump volt amerikai elnök felszólította utódját, Joe Bident, hogy „megszégyenülve mondjon le” pozíciójáról az afganisztáni kivonulás kezelése és egyéb ügyek miatt. „Amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz” – fogalmazott vasárnapi közleményében Trump.

A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!