Az elnök szerint sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására Afganisztánban
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden amerikai elnök az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán úgy foglalt állást: „amerikaiak nem harcolhatnak és nem halhatnak meg egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért megvívni.”
2021. augusztus 17., 00:182021. augusztus 17., 00:18
2021. augusztus 17., 00:292021. augusztus 17., 00:29
Biden – aki a Camp Davidben töltött nyári szabadságát megszakítva Washingtonba utazott – először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy Kabul vasárnap a tálibok kezére került. Közép-európai idő szerint hétfőn késő este, rendkívüli televíziós beszédében elmondta, a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábja élénken figyelemmel kíséri az afganisztáni helyzet alakulását. Az elnök kijelentette, hogy az amerikai csapatok afganisztáni küldetésének „soha nem volt célja az országépítés”, sokkal inkább egy újabb, az Egyesült Államok területén elkövetendő „terrortámadás megakadályozása” volt a fő indoka.
Hozzátette: megígérte az amerikai népnek, hogy „mindig őszinte lesz”, ugyanakkor elismerte, hogy a tálibok váratlan erőre kapása miatt a helyzet „gyorsabban változott, mint ahogy azt vártuk”. „Amerikaiak nem halhatnak meg és nem harcolhatnak egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért vívni” – idézte az MTI az amerikai elnököt.
Biden azzal folytatta, hogy Donald Trump korábbi elnöknek a tálibokkal kötött megállapodása mintegy 15 500-ról mindössze 2500-ra csökkentette az amerikai csapatok létszámát az országban. Az egyezség szerint az amerikai haderőnek 2021. május 1-jéig távoznia kellett az országból. „A tálibok katonailag most a legerősebbek 2001 óta” – jelentette ki. „Döntenem kellett: vagy betartom ezt (a Trump által kötött) megállapodást, vagy felkészülök arra, hogy májustól ismét harcolni kell a tálibok ellen” – mondta.
Az elnök kiemelte, hogy május 1-je óta nem született olyan megállapodás, ami megvédhette volna az amerikai csapatokat a tálibok támadásától. „Sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására” – mondta, hozzátéve, hogy az ország „a vártnál gyorsabban összeomlott”. „Én vagyok a negyedik amerikai elnök, akinek a hivatali ideje alatt háború zajlik Afganisztánban. Eddig két demokrata és két republikánus elnök élte át ezt. Nem fogom átadni ezt a felelősséget egy ötödik elnöknek” – zárta beszédét Joe Biden.
Donald Trump volt amerikai elnök felszólította utódját, Joe Bident, hogy „megszégyenülve mondjon le” pozíciójáról az afganisztáni kivonulás kezelése és egyéb ügyek miatt. „Amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz” – fogalmazott vasárnapi közleményében Trump.
A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!