Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Hétfőre virradóra is folytatódtak az izraeli légierő és tüzérség támadásai Gázai övezet északi részében a Hamász palesztin terrorszervezet ellen, miközben a harckocsikkal végrehajtott szárazföldi műveletek is zajlanak.
2023. október 30., 08:392023. október 30., 08:39
A palesztinok szerint a támadások célpontjai között a Sífa és az Al-Kudsz kórházak környéke is szerepelt – Izrael múlt heti bejelentése szerint előbbi alatt alakította ki főhadiszállását a Hamász.
A palesztin beszámolók szerint fegyverek
Az izraeli hadsereg közben hétfőn bejelentette, hogy válaszul az onnan izraeli területre kilőtt rakétákra több szíriai célpontra is csapást mért.
„Egy harci repülőgép nemrég támadta azokat a rakétavetőket, amelyekből tegnap este szíriai területről lövéseket adtak le izraeli területre” – közölte az izraeli hadsereg az X-en (korábban Twitter).
Az izraeli hadsereg órákkal korábban arról számolt be, hogy több rakétatámadás érte a területét.
A Kan izraeli közszolgálati rádióállomás szerint
Október 7-e, az izraeli Hamász véres támadásának napja óta az izraeli légierő több támadást hajtott végre Szíriában, különösen az aleppói és damaszkuszi repülőterek ellen.
A feszültség az izraeli-libanoni határon is fokozódik, ahol szinte naponta tűzváltás zajlik az izraeli hadsereg és a palesztinbarát fegyveres csoportok, köztük a libanoni Hezbollah között.
Eközben ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap, leszögezte:
Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését.
A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.
Biden vasárnap Abdel Fatáh al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának felgyorsításáról egyeztettek. A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.
Mihael Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy
Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.
Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az „elnöknek ebben is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök, valamint a kongresszus többsége.
James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy
A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.
Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy vélekedett, hogy
A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét.
Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan úgy fogalmazott, hogy
A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában. Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.
Közben vasárnap
„Nem kívánjuk, hogy ez a háború továbbterjedjen” – szögezte le az iráni diplomácia vezetője. Amirabdollahián egyben alaptalannak nevezte és visszautasította azokat állításokat, amelyek összefüggésbe hozták Iránt a Hamász és más szélsőséges szervezetek október 7-i terrortámadásával Izrael ellen.
„Mindig is nyújtottuk politikai, sajtó- és nemzetközi támogatást Palesztinának. Ezt sosem tagadtuk” – mondta. „Ez az igazság, de
– tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy teljesen visszás minden bizonyíték nélkül Iránt okolni, ha valamilyen amerikai érdekeltséget ér támadás a Közel-Keleten. Amirabdollahián arra reagált, hogy az utóbbi héten legalább 19 támadás érte a Szíria, illetve Irak területén állomásozó amerikai vezetésű koalíció erőit Teherán támogatását élvező milíciák részéről.
Mint mondta,
Az Egyesült Államok csütörtökön az ENSZ-ben közölte, hogy nem keresi a konfliktust Iránnal, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette, Washington határozottan és gyorsan fel fog lépni, ha Teherán, vagy szövetségesei rátámadnának amerikaiakra. A Pentagon aznap ismertette, hogy az amerikai haderő csapást mért Kelet-Szíriában az iráni Forradalmi Gárda és az általa támogatott milíciák két fegyverraktárára.
Ideiglenesen leállt a légiforgalom a mahacskalai repülőtéren palesztinpárti tüntetők akciója miatt
Ideiglenesen leállt vasárnap este a légiforgalom a mahacskalai repülőtéren palesztinpárti tüntetők akciója miatt – közölte az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija).
A tájékoztatás szerint illetéktelenek hatoltak be a légikikötő egyik fel- és leszálló pályájára, így az érkező járatokat tartalék repülőterekre kellett irányítani. A repülőtér védelmét a demonstrációra tekintettel megerősítették, a tüntetőket időközben sikerült eltávolítani.
Vasárnap néhány százan tüntettek Dagesztán székhelyének légikikötője mellett a Gázai övezetben kibontakozott konfliktus miatt. Mahacskalába vasárnap este érkezett meg Tel-Avivból egy menetrend szerinti járat. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint egyes tüntetők behatoltak a nemzetközi terminál területére is, ahol a járattal érkezett utasokat keresték.
Izrael az esti órákban a Dagesztánban történtekre tekintettel sürgette az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az izraeli állampolgárok és az Oroszországban élő zsidók védelme érdekében.
Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a zsidó állam moszkvai nagykövete ennek érdekében együttműködik az orosz hatóságokkal. A tárca hozzátette, hogy „Izrael állam nagyon komolyan veszi azt, ha ártani próbálnak izraeli állampolgároknak, illetve a zsidóknak bárhol”.
„Izrael elvárja az orosz biztonsági erőktől, hogy megvédjék az izraeli állampolgárokat és zsidókat, és határozottan lépjenek fel a zavargókkal és a zsidók és izraeliek elleni féktelen uszítással szemben” – húzta alá az izraeli diplomáciai tárca.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!