
Joe Biden fogadja a kabuli merénylet során elhunyt amerikai katonák holttestét tartalmazó koporsókat a doveri támaszponton
Fotó: Joe Biden/Twitter
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
2021. szeptember 01., 01:242021. szeptember 01., 01:24
2021. szeptember 01., 01:362021. szeptember 01., 01:36
„Végrehajtottuk a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettünk ki és helyeztünk biztonságba. Ez a szám több mint kétszerese annak, amelyet a legtöbb szakértő lehetségesnek gondolt” – mondta az elnök. „Egyetlen nemzet sem csinált még hasonlót a történelem során. Csak az Egyesült Államoknak volt erre kapacitása, akarata és képessége” – tette hozzá.
Az elnök azzal kapcsolatban, hogy továbbra is maradtak amerikai állampolgárok Afganisztánban, azt mondta: „március óta 19 alkalommal kerestük fel az Afganisztánban élő amerikaiakat, többször figyelmeztettük őket, és felajánlottuk, hogy segítünk nekik elhagyni az országot.” Hozzátette, hogy az evakuálás kezdetén körülbelül 5000 olyan amerikait azonosítottak, aki korábban úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, most mégis távozni akart.
Biden elmondása szerint a művelet során több mint 5500 amerikait menekítettek ki Afganisztánból, valamint „ezer afgán fordítót és tolmácsot”. Elismerte, hogy 100-200 amerikai az országban maradt, de – mint fogalmazott – „sokan közülük kettős állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak.” Az elnök azt mondta, hogy az ázsiai országban maradt amerikaiak távozásának nincs határideje. „Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy kihozzuk őket, ha ki akarnak jönni” – tette hozzá.
„Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – mondta az elnök. Biden arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, törekedni fog arra, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Az elnök hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott határozatra, amely szerint biztonsági zónát kell kialakítani azok számára, akik távozni akarnak a kabuli repülőtéren keresztül. „ Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség egyebek között mit vár el a táliboktól, nevezetesen az utazás, a távozás szabadságát” – mondta Biden.
Az elnök beszélt a konfliktus utolsó napjaiban életüket vesztő, illetve megsérült katonákról is. „A küldetés során a haderő húsz tagja megsebesült, tizenhárman pedig az életüket vesztették. Hálával tartozunk nekik és hozzátartozóiknak. Soha nem szabad elfelejtenünk őket” – mondta. Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de Amerika „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt.” Az Iszlám Állam terrorszervezetnek azt üzente: „még nem végeztünk veletek.” „Hadd mondjam el világosan azoknak, akik kárt akarnak okozni Amerikának, akik terrorral fenyegetnek minket vagy a szövetségeseinket, hogy az Egyesült Államok soha nem pihen, nem bocsát meg és nem felejt. Levadászunk benneteket, és meg fogtok fizetni!” – szögezte le.
Biden kitért a személyi veszteségekre is, amelyeket az amerikaiak elszenvedtek az Afganisztánban eltöltött 20 év alatt. „800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban, 20 744 amerikai katona sebesült meg, és az amerikai haderő 2461 tagja vesztette életét, 13-an ezen a héten. Nem vagyok hajlandó egy újabb évtizednyi hadviselést elkezdeni Afganisztánban” – mondta az elnök. Sajtójelentés szerint több tucat nyugalmazott tábornok és admirális lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, „gondatlansággal” vádolva őket az Egyesült Államok „katasztrofális” afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!