
Joe Biden fogadja a kabuli merénylet során elhunyt amerikai katonák holttestét tartalmazó koporsókat a doveri támaszponton
Fotó: Joe Biden/Twitter
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
2021. szeptember 01., 01:242021. szeptember 01., 01:24
2021. szeptember 01., 01:362021. szeptember 01., 01:36
„Végrehajtottuk a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettünk ki és helyeztünk biztonságba. Ez a szám több mint kétszerese annak, amelyet a legtöbb szakértő lehetségesnek gondolt” – mondta az elnök. „Egyetlen nemzet sem csinált még hasonlót a történelem során. Csak az Egyesült Államoknak volt erre kapacitása, akarata és képessége” – tette hozzá.
Az elnök azzal kapcsolatban, hogy továbbra is maradtak amerikai állampolgárok Afganisztánban, azt mondta: „március óta 19 alkalommal kerestük fel az Afganisztánban élő amerikaiakat, többször figyelmeztettük őket, és felajánlottuk, hogy segítünk nekik elhagyni az országot.” Hozzátette, hogy az evakuálás kezdetén körülbelül 5000 olyan amerikait azonosítottak, aki korábban úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, most mégis távozni akart.
Biden elmondása szerint a művelet során több mint 5500 amerikait menekítettek ki Afganisztánból, valamint „ezer afgán fordítót és tolmácsot”. Elismerte, hogy 100-200 amerikai az országban maradt, de – mint fogalmazott – „sokan közülük kettős állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak.” Az elnök azt mondta, hogy az ázsiai országban maradt amerikaiak távozásának nincs határideje. „Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy kihozzuk őket, ha ki akarnak jönni” – tette hozzá.
„Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – mondta az elnök. Biden arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, törekedni fog arra, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Az elnök hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott határozatra, amely szerint biztonsági zónát kell kialakítani azok számára, akik távozni akarnak a kabuli repülőtéren keresztül. „ Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség egyebek között mit vár el a táliboktól, nevezetesen az utazás, a távozás szabadságát” – mondta Biden.
Az elnök beszélt a konfliktus utolsó napjaiban életüket vesztő, illetve megsérült katonákról is. „A küldetés során a haderő húsz tagja megsebesült, tizenhárman pedig az életüket vesztették. Hálával tartozunk nekik és hozzátartozóiknak. Soha nem szabad elfelejtenünk őket” – mondta. Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de Amerika „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt.” Az Iszlám Állam terrorszervezetnek azt üzente: „még nem végeztünk veletek.” „Hadd mondjam el világosan azoknak, akik kárt akarnak okozni Amerikának, akik terrorral fenyegetnek minket vagy a szövetségeseinket, hogy az Egyesült Államok soha nem pihen, nem bocsát meg és nem felejt. Levadászunk benneteket, és meg fogtok fizetni!” – szögezte le.
Biden kitért a személyi veszteségekre is, amelyeket az amerikaiak elszenvedtek az Afganisztánban eltöltött 20 év alatt. „800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban, 20 744 amerikai katona sebesült meg, és az amerikai haderő 2461 tagja vesztette életét, 13-an ezen a héten. Nem vagyok hajlandó egy újabb évtizednyi hadviselést elkezdeni Afganisztánban” – mondta az elnök. Sajtójelentés szerint több tucat nyugalmazott tábornok és admirális lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, „gondatlansággal” vádolva őket az Egyesült Államok „katasztrofális” afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
szóljon hozzá!