
Joe Biden fogadja a kabuli merénylet során elhunyt amerikai katonák holttestét tartalmazó koporsókat a doveri támaszponton
Fotó: Joe Biden/Twitter
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
2021. szeptember 01., 01:242021. szeptember 01., 01:24
2021. szeptember 01., 01:362021. szeptember 01., 01:36
„Végrehajtottuk a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettünk ki és helyeztünk biztonságba. Ez a szám több mint kétszerese annak, amelyet a legtöbb szakértő lehetségesnek gondolt” – mondta az elnök. „Egyetlen nemzet sem csinált még hasonlót a történelem során. Csak az Egyesült Államoknak volt erre kapacitása, akarata és képessége” – tette hozzá.
Az elnök azzal kapcsolatban, hogy továbbra is maradtak amerikai állampolgárok Afganisztánban, azt mondta: „március óta 19 alkalommal kerestük fel az Afganisztánban élő amerikaiakat, többször figyelmeztettük őket, és felajánlottuk, hogy segítünk nekik elhagyni az országot.” Hozzátette, hogy az evakuálás kezdetén körülbelül 5000 olyan amerikait azonosítottak, aki korábban úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, most mégis távozni akart.
Biden elmondása szerint a művelet során több mint 5500 amerikait menekítettek ki Afganisztánból, valamint „ezer afgán fordítót és tolmácsot”. Elismerte, hogy 100-200 amerikai az országban maradt, de – mint fogalmazott – „sokan közülük kettős állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak.” Az elnök azt mondta, hogy az ázsiai országban maradt amerikaiak távozásának nincs határideje. „Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy kihozzuk őket, ha ki akarnak jönni” – tette hozzá.
„Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – mondta az elnök. Biden arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, törekedni fog arra, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Az elnök hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott határozatra, amely szerint biztonsági zónát kell kialakítani azok számára, akik távozni akarnak a kabuli repülőtéren keresztül. „ Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség egyebek között mit vár el a táliboktól, nevezetesen az utazás, a távozás szabadságát” – mondta Biden.
Az elnök beszélt a konfliktus utolsó napjaiban életüket vesztő, illetve megsérült katonákról is. „A küldetés során a haderő húsz tagja megsebesült, tizenhárman pedig az életüket vesztették. Hálával tartozunk nekik és hozzátartozóiknak. Soha nem szabad elfelejtenünk őket” – mondta. Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de Amerika „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt.” Az Iszlám Állam terrorszervezetnek azt üzente: „még nem végeztünk veletek.” „Hadd mondjam el világosan azoknak, akik kárt akarnak okozni Amerikának, akik terrorral fenyegetnek minket vagy a szövetségeseinket, hogy az Egyesült Államok soha nem pihen, nem bocsát meg és nem felejt. Levadászunk benneteket, és meg fogtok fizetni!” – szögezte le.
Biden kitért a személyi veszteségekre is, amelyeket az amerikaiak elszenvedtek az Afganisztánban eltöltött 20 év alatt. „800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban, 20 744 amerikai katona sebesült meg, és az amerikai haderő 2461 tagja vesztette életét, 13-an ezen a héten. Nem vagyok hajlandó egy újabb évtizednyi hadviselést elkezdeni Afganisztánban” – mondta az elnök. Sajtójelentés szerint több tucat nyugalmazott tábornok és admirális lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, „gondatlansággal” vádolva őket az Egyesült Államok „katasztrofális” afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!