A tûzoltók egy gázpalackot és barkácsolt elektromos felszereléseket találtak a kunyhó romjai között, feltételezések szerint ezek okozhatták a tüzet.
Romano Prodi olasz kormányfõ sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és kijelentette, a tragédia sújtotta család mellett áll. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mostani események ismét csak rávilágítanak arra, milyen embertelen körülmények között élnek azok a külföldiek, akik dolgozni érkeztek Olaszországba.
Mint arról beszámoltunk, az Olaszországban tartózkodó, zömmel román állampolgárságú romák akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor három héttel ezelõtt a feltételezések szerint egy romániai cigány halálra vert egy olasz nõt. A bûntény nyomán heves román- és romaellenes hullám söpört végig az országon.
Az Il Giornale címû olasz napilap egyébként tegnapi számában arról ír, hogy a román bûnbandák Róma peremkerületeirõl a belváros elegánsabb negyedeire is kiterjesztették tevékenységi körüket. A lap szerint román bevándorlókból álló bûnbandák több rablást is elkövettek a Via Camilluccia nevû kerületben, ahol több nagykövetség és luxusvilla is található. Többek között egy szupermarketet, egy fodrászszalont, egy gyógyszertárt, egy drogériát és egy bárt is kiraboltak. A bûncselekmények akkor kezdõdtek, amikor a környéken fölépült az elsõ, romániai bevándorlók lakta barakktábor. Egy másik belsõ kerületben négy román állampolgár fényes nappal, az utcán rabolt ki egy ecuadori férfit, három romániai kiskorú pedig késsel fenyegetett meg egy 13 éves fiút. A lakók saját bevallásuk szerint este nyolc óra után már nem mernek kimenni az utcára, mivel több olyan személy jelent meg a környéken, akik egész nap isznak, koldulnak, vagy rátámadnak a járókelõkre.
Közben szintén tegnap mintegy száz román és olasz értelmiségi levélben fordult a két ország politikusaihoz, amelyben értelmes és felelõsségteljes cselekedetekre, a jogállam tiszteletben tartására és a kollektív bûnösség elvének kerülésére szólítják fel a címzetteket.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.