Bevándorlóhullám: jön a román határzár?

Az összejövetelt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta össze azzal a céllal, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan „operatív következtetésekről\", amelyeket azonnal meg lehet valósítani.

A megbeszélésre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke volt hivatalos. (Romániát azonban nem Victor Ponta, hanem Klaus Johannis államfő képviselte). „A nyugat-balkáni vándorlási útvonalon kibontakozó vészhelyzetre való tekintettel nagyobb együttműködésre, kiterjedtebb egyeztetésre és azonnali operatív cselekvésre van szükség\" – húzta alá közleményében az EU kormánya a találkozót megelőzően.

Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson Juncker 16 pontos javaslatot terjesztett elő a miniszterelnököknek, amely „határokon átnyúló, határozott, európai szellemiségű, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok pragmatikus együttműködésén alapuló, közös megközelítést\" szorgalmazott migrációügyben.

A javaslat kimondja, azért van szükség gyors intézkedésre, hogy ne alakuljon ki humanitárius katasztrófa. Azt is tartalmazza, hogy a menedékkérőket a nyugat-balkáni útvonal mentén végig emberséges bánásmódban kell részesíteni, viszont azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, mielőbb haza kell küldeni. A 16 pont értelmében a kormányfők 24 órán belül kineveznek egy kapcsolattartó személyt, aki segíti az információcserét és a koordinációt. Emellett a vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy növelik országuk befogadóképességét, és felveszik a kapcsolatot nemzetközi pénzügyi intézményekkel ezen erőfeszítések finanszírozása érdekében.

A dokumentum szerint az érintett országok felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy segítik a migránsok utazását egy másik ország határához akkor is, ha abba a kérdéses állam nem egyezett bele. „Elfogadhatatlan a menekültek egy szomszédos országba való továbbszállításának politikája\" – mondja ki a nyilatkozattervezet, amely szerint megtagadható lenne a belépés azoktól, akik a határra érkezve nem óhajtanak menekültstátust kérni.

Nem véletlen, hogy a Juncker-javaslat azt is megköveteli az érintett országoktól, hogy „szóba kell állniuk egymással, a szomszédoknak együtt kell működniük\". Ez egyértelmű utalás arra, hogy számos uniós, illetve EU-n kívüli ország között jelentős súrlódás alakult ki az elmúlt időszakban a bevándorlók befogadása, illetve továbbszállítása kapcsán.

Jellemzi a nézetkülönbségeket Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szombati nyilatkozata, amelyben komolytalannak és irreálisnak nevezte az EB elnökének javaslatait. Milanovic kijelentette: Brüsszel Horvátországra nézve nem fog semmilyen kötelezettséget vállalni, továbbá leszögezte: országa nem lesz gyűjtőközpont.

Külön tanácskozott a vasárnapi uniós megbeszélést megelőzően szombaton Románia, Bulgária és Szerbia kormányfője, leszögezve: a három ország kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a három állam nem fogja hagyni, hogy „átjáró\" országokká váljanak.

„Szolidaritást mutatunk Európával, de nem tudunk más országokért felelni. A menekültek kérdését egész Európának kell megoldania. Olyan nem lehet, hogy egy államnak joga van a határait lezárni, másoknak pedig nincs\" – fűzte hozzá Victor Ponta román miniszterelnök. A három ország kormányfői hangsúlyozták, az Európai Uniónak meg kell egyeznie Törökországgal egy biztonsági zóna kialakításáról, és dönteniük kell az országukat elhagyni kényszerülő emberek EU-n belüli jövőjéről.

Megegyeztek abban, hogy egységesen lépnek fel a menekültválságot érintő kérdésekben Brüsszelben. Csakhogy Klaus Johannis államfő vasárnap úgy nyilatkozott: Ponta nem tájékoztatta őt „szófiai sétájáról\", és nem is konzultált vele arról, hogy milyen kötelezettséget vállalt Románia nevében. „A kormányfőnek nem volt felhatalmazása arra, hogy ilyen jellegű vállalást fogalmazzon meg. Én pedig ezekért nem is vállalom a felelősséget\" – szögezte le Johannis Aradon, még mielőtt elutazott volna Brüsszelbe. Mint ismeretes, Victor Ponta korábban élesen bírálta Budapest menekültpolitikáját, valamint azt, hogy Magyarország kerítést épített déli határszakaszán.