2008. április 14., 00:002008. április 14., 00:00
Romano Prodi kormányának januári összeomlása után 47 millió szavazásra jogosult állampolgárnak lényegében arról kell döntenie, hogy a jobboldalt vezető, 71 éves Silvio Berlusconi médiacézár kerüljön újra hatalomra, avagy a Rómát hosszú ideig főpolgármesterként irányító 52 éves középbal politikus, Walter Veltroni vegye át a kormányzást. A viszonylag nyugodtnak mondható kampány alatt utoljára – két hete – közzétett felmérések Berlusconit mutatták győzelemre esélyesebbnek, nem kizárt azonban, hogy Veltroninak azóta sikerült ledolgoznia hátrányát, a választók harmada ugyanis az utolsó napokra halasztotta döntését.
A parlamenti választásokat azért kellett előre hozni, mert januárban lemondásra kényszerült Romano Prodi miniszterelnök, akinek balközép koalíciójából kilépett egy párt. A kormány csak 20 hónapig volt hatalmon, de ez nem számít kivételnek, mert az utóbbi 50 évben csak egyetlen olyan kormány volt, amely kitöltötte ötéves megbízatását (Silvio Berlusconié 2001–2006 között).
Megfigyelők a választási törvényeknek tudják be a folyamatos instabilitást. Az érvényes törvények szerint bejuthat a parlamentbe minden párt, amely megkapja a szavazatok négy százalékát vagy koalíción belül a két százalékát. Ez 2006-ban több mint 20 pártnak sikerült.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok