A német államfő „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszítónak” nevezte a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnököt
Fotó: Német elnöki hivatal
Nem tesz jót a német–ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelezte Olaf Scholz német kancellár egy szerdai interjúban.
2022. április 13., 23:042022. április 13., 23:04
2022. április 13., 23:422022. április 13., 23:42
„Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban. Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nem rég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben.
Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában – emlékeztet az MTI. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben. Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért. A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. „Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel” – fejtette ki a német szövetségi elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás