2007. december 27., 00:002007. december 27., 00:00
A 250 tagú szerb törvényhozás rendkívüli ülésén 220 támogató és 14 ellenszavazattal fogadta el a dokumentumot. A határozatot a jobbközép kormánykoalíció pártjai – köztük a koalíció két vezetõ pártja, az Európa-barát Borisz Tadics elnök és a Vojiszlav Kostunica kormányfõ pártjai –, az ellenzék soraiból pedig az ultranacionalista szerb radikálisok és a szerb szocialisták is megszavazták. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselõje tartózkodott. A határozat leszögezte, hogy a Szerbia által aláírandó minden szerzõdésnek – beleértve az Európai Unióval (EU) megkötni kívánt stabilizációs és társulási megállapodást is – összhangban kell állnia az ország szuverenitásának és területi épségének megõrzésével. Belgrád ezzel elutasította, hogy olyan egyezményt írjon alá, amely nem ismeri el fennhatóságát a Szerbiából kiszakadni akaró, albán többségû Koszovó tartomány felett. Az Európai Unió egyik brüsszeli szóvivõje szûkszavúan reagált a szerb parlamenti határozatra. „Álláspontunk változatlan: Szerbiának – akárcsak a többi nyugat-balkáni államnak – Európában van a jövõje, és ezt nem kellene összekapcsolni Koszovóval\" – mondta. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselõje a vitában közölte: a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a határozat szövege, ezért tartózkodnak a szavazástól. A VMSZ képviselõi azért nem szavaznak a határozat ellen, hogy döntésüket ne értelmezhessék úgy, hogy a vajdasági magyarok ellenzik Szerbia területi épségének megõrzését – magyarázta Pásztor. Koszovó 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt áll. A tartomány albán többsége függetlenséget követel, Belgrád ezt mereven elutasítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem született döntés a tartomány végsõ státusáról. A tartományban közben csütörtökön koalíciós kormány megalakításában és a függetlenség kikiáltásában állapodott meg a két fõ párt. A novemberi választásokon gyõztes, 34 százalékos szavazati arányt szerzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) a 23 százalékos eredménynyel második Koszovói Demokratikus Ligával alakít koalíciót. A PDK alapítója és vezetõje Hashim Thaqi volt szakadár gerillavezér, leendõ miniszterelnök, a ligáé pedig Fatmir Sejdiu koszovói elnök. A két pártnak összesen 62 képviselõje jutott be a 120 fõs pristinai törvényhozásba, ami csekély többséget biztosít számukra. Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.