2007. december 27., 00:002007. december 27., 00:00
A 250 tagú szerb törvényhozás rendkívüli ülésén 220 támogató és 14 ellenszavazattal fogadta el a dokumentumot. A határozatot a jobbközép kormánykoalíció pártjai – köztük a koalíció két vezetõ pártja, az Európa-barát Borisz Tadics elnök és a Vojiszlav Kostunica kormányfõ pártjai –, az ellenzék soraiból pedig az ultranacionalista szerb radikálisok és a szerb szocialisták is megszavazták. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselõje tartózkodott. A határozat leszögezte, hogy a Szerbia által aláírandó minden szerzõdésnek – beleértve az Európai Unióval (EU) megkötni kívánt stabilizációs és társulási megállapodást is – összhangban kell állnia az ország szuverenitásának és területi épségének megõrzésével. Belgrád ezzel elutasította, hogy olyan egyezményt írjon alá, amely nem ismeri el fennhatóságát a Szerbiából kiszakadni akaró, albán többségû Koszovó tartomány felett. Az Európai Unió egyik brüsszeli szóvivõje szûkszavúan reagált a szerb parlamenti határozatra. „Álláspontunk változatlan: Szerbiának – akárcsak a többi nyugat-balkáni államnak – Európában van a jövõje, és ezt nem kellene összekapcsolni Koszovóval\" – mondta. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselõje a vitában közölte: a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a határozat szövege, ezért tartózkodnak a szavazástól. A VMSZ képviselõi azért nem szavaznak a határozat ellen, hogy döntésüket ne értelmezhessék úgy, hogy a vajdasági magyarok ellenzik Szerbia területi épségének megõrzését – magyarázta Pásztor. Koszovó 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt áll. A tartomány albán többsége függetlenséget követel, Belgrád ezt mereven elutasítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem született döntés a tartomány végsõ státusáról. A tartományban közben csütörtökön koalíciós kormány megalakításában és a függetlenség kikiáltásában állapodott meg a két fõ párt. A novemberi választásokon gyõztes, 34 százalékos szavazati arányt szerzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) a 23 százalékos eredménynyel második Koszovói Demokratikus Ligával alakít koalíciót. A PDK alapítója és vezetõje Hashim Thaqi volt szakadár gerillavezér, leendõ miniszterelnök, a ligáé pedig Fatmir Sejdiu koszovói elnök. A két pártnak összesen 62 képviselõje jutott be a 120 fõs pristinai törvényhozásba, ami csekély többséget biztosít számukra. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok