
Fotó: Twitter/Moshe Schwartz
A rendelkezésre álló információk alapján orosz rakéták darabjait és egy ukrán elfogó rakéta maradványait találták meg Lengyelországban – közölte a belga védelmi miniszter szerdán.
2022. november 16., 13:232022. november 16., 13:23
2022. november 16., 13:422022. november 16., 13:42
Ludivine Dedonder Twitter-üzenetében közölte,
Mindezt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell megerősíteniük – tette hozzá a belga tárcavezető. Mark Rutte holland kormányfő üzenetében azt írta, előbb a tények megállapítására van szükség, ezért szükséges Lengyelország megkezdett vizsgálatának támogatása. Kijelentette, hogy
„Továbbra is támogatjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben” – tette hozzá a holland miniszterelnök.
A luxemburgi külügyi tárca Twitter-oldalán reagált a Lengyelországban becsapódott rakéta hírére. Az üzenetben Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert idézték, aki azt mondta: ilyen incidensek csak azért történhetnek meg, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatja brutális háborúját Ukrajna ellen. Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút – tette hozzá a luxemburgi külügyminiszer.

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek.
Scholz: nyilvánosságra kell hozni a rakétabecsapódás részleteit
Fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Welt német hírtelevíziónak. A kancellár a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója után adott interjúban a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán történt keddi robbanásról kiemelte: aggasztó, hogy „a mi területünkön” – a NATO területén – is pusztítást okoznak fegyverek, amelyeket az Oroszország Ukrajna elleni háborújában vetnek be. A csúcstalálkozón részt vevő NATO-tagországi vezetők külön megbeszélést is tartottak az ügyről, és ez az egyeztetés tovább folytatódik a NATO-nagykövetek szintjén – mondta Olaf Scholz. Aláhúzta: először alaposan ki kell vizsgálni az esetet, és majd csak utána lehet kell megmondani, hogy „milyen rakéta volt, kitől származik és milyen következtetéseket kell levonnunk”. A német álláspont szerint az is fontos, hogy nyilvánosságra hozzanak minden tényt és információt. Az viszont „teljesen világos, hogy akárkié is volt a rakéta és akármi is volt a becsapódás oka, az egész elképzelhetetlen lett volna Oroszország Ukrajna elleni háborúja nélkül”, és az ukrajnai polgárok mindennapi életéhez szükséges infrastruktúra, köztük az áram, a víz és a távhő biztosításához szükséges hálózatok elleni „erőteljes légitámadások” nélkül – mutatott rá a német kancellár. Aláhúzta, hogy ezek a támadások „rettenetesek és elítélendőek”.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!