
Fotó: Twitter/Moshe Schwartz
A rendelkezésre álló információk alapján orosz rakéták darabjait és egy ukrán elfogó rakéta maradványait találták meg Lengyelországban – közölte a belga védelmi miniszter szerdán.
2022. november 16., 13:232022. november 16., 13:23
2022. november 16., 13:422022. november 16., 13:42
Ludivine Dedonder Twitter-üzenetében közölte,
Mindezt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell megerősíteniük – tette hozzá a belga tárcavezető. Mark Rutte holland kormányfő üzenetében azt írta, előbb a tények megállapítására van szükség, ezért szükséges Lengyelország megkezdett vizsgálatának támogatása. Kijelentette, hogy
„Továbbra is támogatjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben” – tette hozzá a holland miniszterelnök.
A luxemburgi külügyi tárca Twitter-oldalán reagált a Lengyelországban becsapódott rakéta hírére. Az üzenetben Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert idézték, aki azt mondta: ilyen incidensek csak azért történhetnek meg, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatja brutális háborúját Ukrajna ellen. Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút – tette hozzá a luxemburgi külügyminiszer.

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek.
Scholz: nyilvánosságra kell hozni a rakétabecsapódás részleteit
Fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Welt német hírtelevíziónak. A kancellár a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója után adott interjúban a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán történt keddi robbanásról kiemelte: aggasztó, hogy „a mi területünkön” – a NATO területén – is pusztítást okoznak fegyverek, amelyeket az Oroszország Ukrajna elleni háborújában vetnek be. A csúcstalálkozón részt vevő NATO-tagországi vezetők külön megbeszélést is tartottak az ügyről, és ez az egyeztetés tovább folytatódik a NATO-nagykövetek szintjén – mondta Olaf Scholz. Aláhúzta: először alaposan ki kell vizsgálni az esetet, és majd csak utána lehet kell megmondani, hogy „milyen rakéta volt, kitől származik és milyen következtetéseket kell levonnunk”. A német álláspont szerint az is fontos, hogy nyilvánosságra hozzanak minden tényt és információt. Az viszont „teljesen világos, hogy akárkié is volt a rakéta és akármi is volt a becsapódás oka, az egész elképzelhetetlen lett volna Oroszország Ukrajna elleni háborúja nélkül”, és az ukrajnai polgárok mindennapi életéhez szükséges infrastruktúra, köztük az áram, a víz és a távhő biztosításához szükséges hálózatok elleni „erőteljes légitámadások” nélkül – mutatott rá a német kancellár. Aláhúzta, hogy ezek a támadások „rettenetesek és elítélendőek”.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!