Hirdetés

Behívók és betelepülők a Vajdaságban

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A politikus pánikhelyzetről, a szociológus a délvidéki magyarság érettségéről beszél. Az 1990-es évek elején kirobbant délszláv háború emlékét idézi fel a vajdaságiak körében a szerb védelmi minisztérium által néhány nappal korábban indított eljárás, amelynek során hadköteles délvidéki férfiak katonai idézést kaptak. Belgrád szerint rutineljárásról van szó, amelynek során a tartalékállományban levő 30–40 éves férfiaknak jelentkezniük kell az illetékes katonai parancsnokságon, hogy átvegyék új beosztásukat.

Gazda Árpád

2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00

Több mint ötezer magyar és más nemzetiségű vajdasági lakos kapott vagy kap ilyen idézést, amely ellen határozottan tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hiszen az ottani magyarok nem kívánnak részt venni semmiféle fegyveres konfliktusban. Noha Belgrád szerint erről szó sincs, a vajdaságiak aggodalma nem alaptalan. Hiszen a katonai idézések kiküldése „véletlenül” egybeesik a Koszovó jogállását rendezni hivatott tárgyalások lezárulásával. A belgrádi vezetés és a koszovói albánok között semmiféle megállapodás nem született. A nemzetközi közvetítők december 10-éig jelentést tesznek az ENSZ főtitkárának a koszovói helyzetről, amelynek kilátásai nem sok jóval kecsegtetnek. Hiszen míg a szerbek széles körű autonómiát ajánlanak a tartománynak, a koszovói albánok a teljes függetlenséget tűzték ki célul, amelynek egyoldalú kikiáltásától sem riadnak vissza.

A Krónikának adott interjúban Mirnics Károly vajdasági szociológus szerint azonban a délvidéki magyarság nem a szerbek miatt, egy esetleges koszovói háborúban fog elvérezni. Szerinte a kettős állampolgárság kérdését amerikai módszerrel kellett volna megoldani, a munkahellyel rendelkezők esetében ne gördítsenek ezernyi akadályt az állampolgárság megszerzése útjába. Olvassa el írásainkat!

 

 

Pánikhangulatot keltettek a vajdasági magyarok körében az utóbbi napokban kézbesített katonai idézések.

 

Mozgósítás a Délvidéken?

 

Riadalmat keltettek a Vajdaságban azok a katonai idézések, amelyeket a belgrádi védelmi minisztérium a múlt hét elején kezdett kiküldeni. Az idézések kézbesítésérõl a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) érkeztek bejelentések a tartomány nyugat-bácskai körzetében élõ magyaroktól. A címzetteknek december 3-áig, illetve 10-éig meg kell jelenniük a területileg illetékes katonai parancsnokságokon, hogy átvegyék az új háborús beosztásról szóló információkat. Olyan 30–40 éves emberekrõl van szó, akik már letöltötték tényleges katonai szolgálatukat, de még hadkötelesek. Az akció egybeesik a Koszovó tartomány státuszát rendezni hivatott tárgyalások végével. Mint ismeretes, a szerbek és a koszovói albánok közötti, nemzetközi közvetítéssel lezajlott tárgyalások eredménytelensége után a koszovói választáson nyertes radikális párt december 10-e után kikiáltaná a függetlenséget, ha nem sikerül rendezni Koszovó sorsát.

Pásztor István, a VMSZ elnöke a Krónika érdeklõdésére elmondta: a belgrádi védelmi minisztérium normális eljárásnak nevezte az idézések kiküldését, amelynek az a célja, hogy fiatalítsa és felfrissítse a tartalékos katonai állományt. „Ezt a magyarázatot el lehetne ugyan fogadni, de mi fenntartással kezeljük az indoklást” – mondta Pásztor, aki szerint az értesítések kiküldése pánikhangulatot keltett a Vajdaságban. – Az emberek felbolydultak, mivel az akció kísértetiesen emlékeztet a korai kilencvenes évek történéseire. Akkor ugyanígy indult az a folyamat, amely aztán háborúba torkollt.” A VMSZ határozottan elítélte a katonai idézések kézbesítését, amely nem kizárt, hogy kapcsolatban van a belgrádi kormány azon utasításával, miszerint valamennyi minisztériumnak cselekvési tervet kell kidolgoznia Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetére. A VMSZ elnöke fenntartásokkal kezeli Dragan Szutanovacs védelmi miniszter korábbi kijelentését, miszerint a szerb hadsereg nem lép fel az ország déli részén, ha a koszovói albánok zavargásokat robbantanak ki. Pásztor szerint a miniszter ezt megelõzõen félreérthetõ nyilatkozatokat is tett, így a szerb katonai fellépés lehetõségét nem lehet kizárni. A vajdasági magyar politikus ugyanakkor úgy látja: a jelenlegi helyzetben „nem túl nagy a veszélye” egy újabb délszláv háború kitörésének, de egy bizonyos helyzetben, bizonyos forgatókönyv alkalmazása esetén ez sem kizárható. „A vajdasági magyar közösség nem kíván semmiféle, akár Koszovó kapcsán kirobbanó katonai konfliktusban részt venni, ezt több ízben is nyomatékosan hangoztattuk” – mondta Pásztor István. Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke Pásztor szerdai budapesti látogatásán elmondta: a leghatározottabban felszólítják Szerbiát, hogy ne tegyék ki a vajdasági magyarokat ilyen katonai intézkedéseknek.

Fall Sándor

 

 

Mirnics Károly vajdasági szociológus: a délvidéki magyarokat jobban érdeklik a mindennapok, semmint a térség konfliktusai.

„Nem fogunk a szerbek miatt elvérezni”

Tényleges veszélyként fenyeget a masszív szerb betelepítés Koszovó függetlenségének kikiáltása esetén?

A betelepítések folyamatosak, nem ma kezdõdött, nem is fog holnap befejezõdni, és nem köthetõ kizárólag Koszovóhoz, vagy a nyugatról hazatelepített romákhoz. Viszont minden esetben polgári formát ölt azzal, hogy ezeknek az embereknek a kezükbe adják a pénzt, az állam nem szabja meg, hogy itt vagy ott fog lakni, hanem anyagi támogatás birtokában maga választja ki a helyet. Ráadásul a readmisszióval (visszafogadási procedúra – szerk. megj.) érkezõ „visszadobott” szerb állampolgárok az Európai Uniótól is kapnak bizonyos mértékû anyagi támogatást, hogy visszajöjjenek, és ezt Szerbiában ráadásul meg is toldják a titkos alapokból. Ma még csak a bánsági oldalon jellemzõ a betelepítés, a hármas határ környékén, Zsombolyától délre próbálják behozni õket, mivel ez egyike a teljesen elnéptelenedett részeknek. Becskereken például mintegy 13 ezer, az Európai Unióból kiutasított roma telepedett meg a közelmúltban. A betelepítési folyamat, bármerrõl is érkezne, megállíthatatlan mindaddig, míg ilyen polgári formát kap. Ráadásul eltitkolja a szerb állam, amelynek feltett célja, hogy megváltoztassa a nemzetiségi arányokat, és elfogadható formában tálalja mindezt a Uniónak és Magyarországnak.

Ezek szerint a szerb bevándorlás a hatalmi törekvéseken túl is állandó jelenségnek tekinthetõ?

Húsz-harminc év múlva a Drína folyón túl nem marad szerb, még mindig olyan mértékû az elvándorlás Horvátországból és Boszniából. Sõt, Boszniában egymást vádolják azért, ami ott történt, illetve, hogy részt vett-e valaki az egészben, vagy sem. Akik nem vettek részt, azokat azzal vádolják, hogy passzivitásuk miatt vesztette el Szerbia a háborút. Kibírhatatlan a helyzet az ottani szerbek között. Egymást gyilkolják halomra, valamennyien el fognak jönni, elsõként azok, aki kulturáltabb életet akarnak maguk és gyermekeik számára. A horvátországi szerbeknél más a helyzet, a városiak elég jól integrálódtak, mert becsapták õket, fût-fát ígérve nekik. Ezek nagy számban fognak beolvadni. Máris nagyszámú a névváltoztatás horvátra. A horvátok beolvasztó képessége iszonyúan nagy, ezt már a 19. században bebizonyították, amikor az ott élõ németeket, a „bürgereket” szinte teljes mértékben asszimilálták.

A híresztelések szerint a szerb hatóságok újabb mozgósításba kezdtek, és vagyonösszeírás is kezdetét vette.

Egyfajta mozgósítás valóban megindult, Nyugat-Bácska területén ötezer idézést küldtek szét. Az ingatlanok összeírását, bármit is mondanak, azért csinálják, hogy lehetõségük legyen az Európai Unióból kiutasított szerb állampolgároknak megjelölni, hol tudnak majd letelepedni. Ilyen kiutasítások ugyanis még biztosan lesznek. Ami viszont érdekes, hogy Közép-Kelet Szerbiában is vannak ilyen alacsony népességû vidékek, igaz, gyengébb gazdasági erejûek, épp azon a vidéken, ahol a legtisztább román nyelvet is beszélõ „vlahok” élnek. Ott is sok az elnéptelenedett falu, oda viszont nem telepítenek, inkább a Vajdaságba, ahol jobbak a megélhetési lehetõségek. Ideje lenne már, hogy valaki kimondja: a szerbek hamarosan el fogják veszíteni a Vajdaságot, pontosabban abban a pillanatban, amikor kizárólag szerb összetételûvé válik a lakosság. Ennek a vidéknek éppen ez az össze- és megtartó ereje, hogy létezik az etnikai sokszínûség. Ostobaságot csinálnak. Ha eltûnnek a kisebbségek, ami húsz éven belül bekövetkezhet, már nem lesz mit tenni, és elveszítik mindazt, amit a Vajdaság jelent.

Hogyan fogadják a vajdasági magyarok a mozgósítást és a betelepítéseket?

n Senkit nem izgat, ezt már néhányszor átéltük. Ha Koszovóban harcra is kerülne sor, semmiképp nem megyünk, a három vesztes balkáni háború után aligha lesz magyar, aki elmenne oda harcolni. Nem olyan izgatott a hangulat, mint azt máshol gondolnák. Igaz, a politikusaink többsége sem befolyásolt, mindenkinek a lelkiismeretére bízzák, miként viszonyul az egészhez. A vajdasági magyarság 18 év után politikailag annyira éretté vált, hogy nem vesz részt ebben az esetleges harcban, fõképp nem az albánok oldalán. Nem fogunk a szerbek miatt elvérezni, lényegesebb megélhetési gondjaink vannak. A jelentõs tõke máshová megy, többek között Erdély elvonzza annak jó részét.

Nem tartanak esetleges kényszerkisajátításoktól egy koszovói szerb menekültáradat esetén?

Ennek a veszélye mindig fennáll. Ugyanakkor általában üres ingatlanokat szoktak célba venni hasonló esetekben. A helyiek szempontjából pedig létezik az anyagi érdek is, hiszen sok kitelepült vajdasági magyar rendelkezik ingatlanokkal idehaza, a házak pedig tönkremennek, ha nincs aki karbantartsa õket. Ezért legszívesebben túladnának rajta. A hazafiasság pedig nem terjed odáig, hogy megszabják: csak magyarnak adják el. Az emberek szeretnék még azt a kevés pénzt kihozni, bár akár egy-két generáció munkája is benne van ezekben a házakban. Sokszor még mindig nevetséges áron kényszerülnek eladni ezeket, bár Újvidéken valamelyest javult az ingatlanpiac.

A magyarországi pártok a vajdasági magyarok kettõs állampolgársága ügyérõl készülnek egyeztetni. Hogyan vélekednek errõl a helyiek?

Ezt már régen meg kellett volna oldani, amerikai módszerrel. Ha valaki odaát talál munkahelyet, ne gördítsenek elé ezernyi akadályt. A vajdasági magyarság Magyarországon élõ sok tagja mai napig nem kapta meg a kettõs állampolgárságot, ez pedig abszurdum. Mostanra pedig elfekélyesedett állapot lett az egészbõl, az egyetlen elfogadható megoldás az lenne, hogy az ittélõk számára is megadják az állampolgárságot. Úgysem megy oda senki, nincs rá lehetõség. Az én esetem is mérvadó lehet: középosztálybeliként, ha minden ingatlanomat eladnám, odaát egy sufnit tudnék venni a pénzbõl. Erre meg nem vagyok hajlandó, s ezzel a nézettel nem vagyok egyedül.

Nagy B. István

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról

Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.

Fehér Ház: az amerikai kormány mindkét féllel egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára

Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára
2025. november 20., csütörtök

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el

Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el
2025. november 20., csütörtök

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt

Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében

Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében
2025. november 20., csütörtök

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak

Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak
2025. november 20., csütörtök

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia

Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most

A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most
2025. november 19., szerda

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében

A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében
2025. november 19., szerda

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament

Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament
Hirdetés
Hirdetés