Ferenc pápa imádkozik a repülőgépen Málta felé
Fotó: Vatican News
„Gyermeteg és pusztító agressziónak” minősítette Ferenc pápa szombaton máltai látogatásának kezdetén az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és jelezte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy személyesen Kijevbe látogasson.
2022. április 02., 19:342022. április 02., 19:34
2022. április 02., 19:412022. április 02., 19:41
„Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt hátborzongató emlékei közé tartoznak” – jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt. A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott: „idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő”.
Úton Málta felé a repülőgépen Ferenc pápa arról beszélt újságíróknak, hogy „napirenden van” egy kijevi látogatás lehetősége, de ez még nem hivatalos, dátumról egyelőre nincs szó. Korábban az ukrán főváros polgármestere hívta meg a katolikus egyházfőt más vallási vezetőkkel együtt, hogy utazzanak Kijevbe a béke követeiként. Ferenc pápa az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a konfliktus olyan erős szívfájdalmat okoz neki, hogy időnként még a térdét hónapok óta kínzó fájdalomról is elfeledkezik. Az utóbbi időben a pápa térdízületi gyulladása olyan súlyos lett, hogy a Máltára tartó repülőgépre csak lift segítségével tudott beszállni, illetve Vallettában is lift várta az egyházfőt szállító gépet a repülőtéren.
A máltai pápai látogatást eredetileg 2020 májusára jelentették be, és a vizit fő napirendjének a migrációt tervezték, tekintettel arra, hogy a szigetország erősen érintett a migrációval kapcsolatos európai vitákban. Ferenc pápa – a máltai elnökkel az oldalán – újságírók előtt elítélte azokat a „hitvány megállapodásokat”, amelyeket az Európai Unió kötött Líbiával a migránsok visszafordításáról, és azt hangsúlyozta, hogy Európának emberséget kellene mutatnia a bevándorlók iránt. Arra szólított fel, hogy a Földközi-tenger medencéje „ne a civilizáció tragikus zátonyra futásának előhírnöke, hanem inkább a szolidaritás színtere” legyen.
A pápa arra a megegyezésre utalt, amelynek értelmében az EU évek óta támogatja a líbiai parti őrség kiképzését, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni az Európa felé elinduló bevándorlókat, akiket aztán líbiai gyűjtőtáborokba szállítanak. A programot erősen támogatták az Unió földközi-tengeri tagállamai, amelyek véget akarnak vetni annak, hogy migránsok tömegesen érték el a partjaikat.
Ferenc pápa már korábban is koncentrációs táborokként utalt azokra a létesítményekre, ahol a feltartóztatott migránsokat fogva tartják Líbiában, és szombaton Máltán újra azt állította, hogy az EU bűnrészes mindabban, ami a líbiai táborokban történik. „Civilizált országok a saját érdeküket követve nem hagyhatnak jóvá ilyen hitvány megállapodásokat bűnözőkkel, akik rabszolgaként bánnak emberekkel” – fogalmazott az egyházfő, megjegyezve, hogy „más népek nem kórokozók, amelyektől meg kellene védeni magunkat, hanem emberek, akiket be kell fogadnunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás