Ferenc pápa imádkozik a repülőgépen Málta felé
Fotó: Vatican News
„Gyermeteg és pusztító agressziónak” minősítette Ferenc pápa szombaton máltai látogatásának kezdetén az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és jelezte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy személyesen Kijevbe látogasson.
2022. április 02., 19:342022. április 02., 19:34
2022. április 02., 19:412022. április 02., 19:41
„Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt hátborzongató emlékei közé tartoznak” – jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt. A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott: „idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő”.
Úton Málta felé a repülőgépen Ferenc pápa arról beszélt újságíróknak, hogy „napirenden van” egy kijevi látogatás lehetősége, de ez még nem hivatalos, dátumról egyelőre nincs szó. Korábban az ukrán főváros polgármestere hívta meg a katolikus egyházfőt más vallási vezetőkkel együtt, hogy utazzanak Kijevbe a béke követeiként. Ferenc pápa az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a konfliktus olyan erős szívfájdalmat okoz neki, hogy időnként még a térdét hónapok óta kínzó fájdalomról is elfeledkezik. Az utóbbi időben a pápa térdízületi gyulladása olyan súlyos lett, hogy a Máltára tartó repülőgépre csak lift segítségével tudott beszállni, illetve Vallettában is lift várta az egyházfőt szállító gépet a repülőtéren.
A máltai pápai látogatást eredetileg 2020 májusára jelentették be, és a vizit fő napirendjének a migrációt tervezték, tekintettel arra, hogy a szigetország erősen érintett a migrációval kapcsolatos európai vitákban. Ferenc pápa – a máltai elnökkel az oldalán – újságírók előtt elítélte azokat a „hitvány megállapodásokat”, amelyeket az Európai Unió kötött Líbiával a migránsok visszafordításáról, és azt hangsúlyozta, hogy Európának emberséget kellene mutatnia a bevándorlók iránt. Arra szólított fel, hogy a Földközi-tenger medencéje „ne a civilizáció tragikus zátonyra futásának előhírnöke, hanem inkább a szolidaritás színtere” legyen.
A pápa arra a megegyezésre utalt, amelynek értelmében az EU évek óta támogatja a líbiai parti őrség kiképzését, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni az Európa felé elinduló bevándorlókat, akiket aztán líbiai gyűjtőtáborokba szállítanak. A programot erősen támogatták az Unió földközi-tengeri tagállamai, amelyek véget akarnak vetni annak, hogy migránsok tömegesen érték el a partjaikat.
Ferenc pápa már korábban is koncentrációs táborokként utalt azokra a létesítményekre, ahol a feltartóztatott migránsokat fogva tartják Líbiában, és szombaton Máltán újra azt állította, hogy az EU bűnrészes mindabban, ami a líbiai táborokban történik. „Civilizált országok a saját érdeküket követve nem hagyhatnak jóvá ilyen hitvány megállapodásokat bűnözőkkel, akik rabszolgaként bánnak emberekkel” – fogalmazott az egyházfő, megjegyezve, hogy „más népek nem kórokozók, amelyektől meg kellene védeni magunkat, hanem emberek, akiket be kell fogadnunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás