
Fotó: Twitter/X/Andrei Muraru
Alaposan elfajult az a nyilatkozatpárbaj, amely Mircea Ciolacu román miniszterelnök és Andrei Muraru, Románia Egyesült Államokba akkreditált nagykövete között robbant ki, miután Muraru bírálta a kormányfőt, amiért az – szerinte – kihagyta őt amerikai látogatásának programjából.
2023. december 05., 12:022023. december 05., 12:02
Muraru még vasárnap egy fogadáson, amelyen Ciolacu az amerikai román közösség képviselőivel találkozott, arról beszélt: az ő szerepe a látogatásban a fogadással véget is ért, mivel a miniszterelnök úgy döntött, hogy szükségtelen a nagykövetség munkatársainak részvétele a következő napok politikai találkozóin.
Erre reagálva Marcel Ciolacu először türelemre intette Murarut.
„Nem hiszem, hogy nagy különbség van a politika és a diplomácia között, és szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a nagykövet úr még nem vesztette el a türelmét, ahogy én sem vesztettem el az enyémet sokszor nehezebb helyzetekben. A lényeg az, hogy mindannyian a saját küldetésünkre koncentráljunk egy Románia számára fontos pillanatban, és kevésbé a saját érdekeinkre vagy személyes nézeteinkre” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Később viszont már jóval keményebben fogalmazott.
Az Antena3 hírcsatornának nyilatkozva
„Nem volt semmilyen megbeszélésem a nagykövettel, és úgy gondolom, hogy hosszabb ideig nem is lesz. Először is, a külügyminiszter kíséretében jöttem ide, ő a román diplomácia legfőbb képviselője, nem volt lehetőségünk megbeszélni, hogy a következő napon milyen lesz a képviselet, ezért mondtam, hogy néha jó, ha türelmesek vagyunk. A nagykövet méltatlansága és érzelmi reakciója azonban nem tette alkalmassá arra, hogy nagykövet legyen” – szögezte le Ciolacu, aki azt is kijelentette: ha nem az államfő döntene az ügyben, hanem ő, akkor „egyértelműen” visszahívná Murarut a nagyköveti tisztségből.
A történelmi tanulmányokat végzett Andrei Muraru hét évig Klaus Iohannis elnök tanácsadója volt, majd 2021-ben Románia amerikai nagykövetévé nevezték ki.
Az intézmény 2006-os alapítása óta a Kommunizmus Bűneinek Vizsgálatával és a Román Száműzetés Emlékezetével Foglalkozó Intézetben (IICCMER) dolgozott, különböző pozíciókat töltött be, a szakértő-kutatótól az ügyvezető elnökig (2012-2014). 2006-2009 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója és a Román Nemzeti Levéltár főigazgatójának tanácsadója volt. Tagja volt a Román Televízió igazgatótanácsának (2014).
Andrei Muraru a Politikai és Közigazgatási Főiskola (Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integráció Tanszék) egyetemi tanára és a romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet tudományos kutatója.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
szóljon hozzá!