Fotó: Rompres
2007. október 19., 00:002007. október 19., 00:00
– Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel egyértelműen beavatkozott a kínai belügyekbe, megsértette a kínai nép érzéseit, és aláásta a kínai–amerikai kapcsolatokat.” A szóvivő felszólította Washingtont, hogy tegyen konkrét lépéseket a két ország kapcsolatának megóvása érdekében.
George Bush amerikai elnök – Kína tiltakozása ellenére – szerdán személyesen nyújtotta át a dalai lámának a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás által adható legmagasabb polgári kitüntetést a béke, az emberi jogok és az erőszakmentesség érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként. Bush „a béke és a tolerancia univerzális jelképének, a hívők pásztorának, népe lángja őrzőjének” nevezte a 72 éves tibeti buddhista vezetőt.
„Amerika nem nézheti a vallási elnyomottak szenvedését, nem hunyhat szemet fölötte, nem fordulhat el” – mondta az Egyesült Államok elnöke a capitoliumi ünnepségen. Kifejezte reményét, hogy a pekingi vezetés is fogadja majd a dalai lámát, és tárgyalni fog vele. „Támogatom a vallásszabadságot, ő is támogatja a vallásszabadságot. Méltatni kívánom ezt az embert. Mindig is azt mondtam, hogy a kínaiaknak a vallásszabadság nemzeti érdekük. Azt is mondtam nekik, hogy az ő érdekük találkozni a dalai lámával.” – fogalmazott Bush.
Ez volt az első eset, hogy egy amerikai elnök a nyilvánosság előtt együtt mutatkozott a tibeti vezetővel.
A dalai láma beszédében a kitüntetést bátorításnak nevezte a tibeti nép számára a vallási szabadságért és a valódi autonómiáért folytatott küzdelmében.
Kína, amely szakadárnak tekinti a 72 éves buddhista vezetőt, élesen tiltakozott a ceremónia ellen. Bush azonban úgy nyilatkozott, hogy az ő jelenléte a dalai láma tiszteletére rendezett ünnepségen nem árthat Washington és Peking kapcsolatainak.
Az amerikai törvényhozók még tavaly döntöttek úgy, hogy Kongresszusi Aranyéremmel tüntetik ki a dalai lámát a béke és az emberi jogok ügyéért, az erőszakmentesség hirdetéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként. Kína szakadárnak tekinti a tibeti vezetőt, aki a kommunista uralom elleni 1959-es népfelkelés leverése óta indiai száműzetésben él. Peking a dalai láma kitüntetését korábban „komédiának” nevezte, s figyelmeztetett: súlyos következményekkel jár, ha Washington olyan embernek adományoz kitüntetést, aki – Kína szerint – a népköztársaság megosztására törekszik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok