2010. június 15., 14:112010. június 15., 14:11
A voksolás során kisebb problémák adódtak, miután Jerzy Buzek EP-elnök ismertette a szavazás végeredményét, több képviselő is a szavazórendszer meghibásodására panaszkodott, és felrótták, hogy a kijelző szerint többen szavaztak, mint ahányan a teremben tartózkodtak. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál – az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban”, és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súlylyal esik latba. Többpercnyi huzavona után Tőkés Lászlót alelnökké választották, hirdette ki Jerzy Buzek. A szavazások végén az ülésvezető alelnök tisztázta a vélhetően az elektronikus szavazórendszer által okozott félreértést, és leszögezte a hivatalos eredményt.
Az ülésen jelen lévő képviselők közül egyedül Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti (PRM) képviselő jelezte ellenvetését, és kisebb botrány kerekedett, amikor Vadim Tudor támadni kezdte az erdélyi képviselőt. A parlament elnöke megvonta a függetlenként tevékenykedő román képviselőtől a szót.
Tőkés László is felszólalt, megválasztása kapcsán különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Európai Néppárt támogatásával az EP-alelnöki tisztségére jelölték. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője gratulált a parlamenti csoport nevében. „Önnek sikerült meggyújtania a forradalom szikráját Romániában. Bízunk benne, hogy új ötletekkel áll majd elő, és munkája, valamint odaadása révén segít az európai célkitűzések megvalósításában” – jelentette ki Daul.
Az EP alelnökeként egyszerre tudok eljárni a román és a magyar érdekek képviseletében, ami akaratlanul is az 1989-es temesvári sokvallású és -nemzetiségű összefogásra emlékeztet – nyilatkozta lapunknak megválasztása után Tőkés László. Kérdésünkre úgy vélekedett: nem kis dolog, hogy az európai törvényhozás elnöke Jerzy Buzek személyében egy lengyel, egyik alelnöke pedig egy erdélyi magyar, ami különös hangsúlyt ad a vasfüggöny leomlása és a temesvári népfelkelés évfordulójának. „Íme, azóta több volt szocialista országot, közöttük Romániát és Magyarországot nemcsak hogy felvették az EU-ba, hanem már ilyen magas szinten képviselhetjük országunk, nemzetünk, régiónk és a kommunista rendszerváltozás, a volt kommunista tábor felzárkózásának ügyét. Ez európai emancipációnk jele” – állapította meg a Krónikának Tőkés, aki külön eredményként értékeli, hogy másfél évre szóló alelnöki mandátumával is „meg tudja hálálni” az erdélyi magyar választók bizalmát. „Képviselni tudom az erdélyi magyarság ügyét húsz éve tartó kisebbségjogi küzdelmeink rendjén, ugyanakkor a többi határon túli nemzetrész képviseletében is eljárhatok a határokon átívelő egységes nemzetpolitika szellemében. Különösképpen gondolok a kárpátaljaiakra és a délvidékiekre, akik még nem tagjai az EU-nak, de képviseletem által nekik is használni tudok” – válaszolta a prioritásait firtató kérdésünkre az EP új tisztségviselője. A volt református püspök teljesen alaptalannak nevezte a román liberális és szociáldemokrata politikusok vádjait, miszerint „soviniszta, irredenta és Románia államiságára tör. „A posztkommunizmushoz húzó román szocialisták nyilatkozatai mellett számomra különösen elképesztőek a ciánbányászatban elvtelenül érdekeltté vált liberálisoknak a Nagy-Románia Párt színvonalát megdöntő nacionalista, magyarellenes megnyilatkozásai. Nem lehet komolyan venni ezeket a támadásokat, inkább azokat minősítik, akiktől származnak. Még ha vadásznának sem találnának olyan mondatot tőlem, amely például Románia államiságának kétségbevonását vagy a határok megváltoztatását jelentené” – szögezte le Tőkés. Különben a PSD EP-képviselői a választást megelőző egyeztetések során elvárták volna, hogy Tőkés tegyen nyilatkozatot, amelyben kijelenti Románia határainak sérthetetlenségét. „Természetesen ilyet nem tettem, mert nem nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, hanem nekik kell a bűnösségemet” – nyilatkozta a Krónikának az EP-képviselő.
Tőkés Lászlót a jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt jelölte alelnöknek a Fidesz javaslatára múlt héten, annak nyomán, hogy a tisztséget eddig betöltő fideszes politikus, Schmitt Pál hazatért Budapestre, hogy átvegye az Országgyűlés elnöki tisztségét. Tőkés jelöltségét a néppárti küldöttség egyhangúlag támogatta, köztük a Demokrata-Liberális Párt 11 honatyája és az RMDSZ másik két képviselője is. Bírálta viszont Tőkés jelölését a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). A PNL vezetése hétfőn egyhangúlag úgy döntött: Tőkés jelöltsége ellen kell szavazniuk a párt eurohonatyáinak. Az ellenzék szerint Tőkés tevékenysége a román állam ellen irányul, jelölésével sérül Románia szuverenitása.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.