Az EU-nak kisebbségi biztosra van szüksége egy német szakértő szerint

Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) közép-európai szakértője az MTI-nek adott szerdai interjújában Sólyom László szlovákiai látogatásának megakadályozásával kapcsolatban kijelentette: annak ellenére, hogy két uniós ország – jelen esetben Szlovákia és Magyarország – között problémák állnak fenn és feszült a viszony, a beutazási tilalom semmiképp sem a megfelelő eszköz és nem járul hozzá a konfliktus megoldásához. „Az Európai Unió keretében szerencsére már túljutottunk a nemzetállamok időszakán, amelyben az országok közötti ellenséges érzelmek veszélyes eszkalációkhoz vezettek” – emlékeztetett a szakértő, utalva arra: az Európai Unióban az egyes tagállamok közötti feszültségeket, illetve véleménykülönbségeket közösen, tárgyalások útján kell megoldani.

„Remélem, hogy a két ország felelős politikai erői képesek lesznek a kapcsolatok normalizálására és Magyarország és Szlovákia között ténylegesen jószomszédi viszony jöhet létre” – fűzte hozzá. A két országnak egymás között kell megvitatnia a fennálló problémákat, a beutazási tilalmak azonban nem segítik a tárgyalások előbbre vitelét – jelentette ki Schuch. A pozsonyi nyelvtörvényt érintve pedig különösen problematikusnak nevezte azt, hogy a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban pénzbüntetéseket léptessenek életbe.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nehéz helyzetben van. A kialakult probléma egyrészt Szlovákia és Magyarország problémája, ugyanakkor az Európai Unióé is, mert két tagállamáról van szó. A kérdés az, hogy mit tehet az unió egy ilyen helyzetben – fogalmazott a német szakértő és annak a nézetnek adott hangot: az elmúlt hetek szlovák-magyar konfliktusa világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak mielőbb egy, az unión belüli kisebbségi kérdésekkel foglalkozó biztosra van szüksége. Az unió számára ez megfelelő hatáskört biztosítana ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben cselekvőképes lehessen. Pontosan körvonalazni kell azt, hogy a biztoson keresztül a bizottság miként „avatkozhat be” a nemzeti kormányok ügyeibe – jelentette ki Schuch, utalva arra: az Európai Unió jelenleg rendkívül kevés eszközzel rendelkezik a közbelépésre. A történtek elítélése pedig nem oldja meg a problémát. „Nem arra kell törekednünk, hogy bármelyik felet felelősségre vonjuk, illetve pellengérre állítsuk, hanem azt kell elősegítenünk, hogy az érintett.

Gereon Schuch szerint az unió tudatában van annak, hogy a magyar államfő szlovákiai beutazásának megakadályozásával Pozsony „példa nélkül álló választ” produkált. Azonban nem járul hozzá a probléma megoldásához az, ha Németország vagy más uniós tagállam kormánya elítéli egyik vagy másik felet – tette hozzá. Mind az Európai Bizottság, mind a német kormány látja, hogy az ilyen események ellentétesek az uniós értékekkel, de jelenleg az egyetlen lehetőség az, hogy a feleket a közös tárgyalásos megoldásra, a kapcsolatok javítására ösztönözzék – tette hozzá.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a két ország demokratikus erőinek ügyelniük kell arra, hogy a kisebbségi kérdést senki ne használhassa belpolitikai célok végrehajtásának eszközéül. „Meg kell akadályozni kisebbségi kérdés eszközként történő felhasználását, mert az mindkét országban csakis a szélsőjobboldali erőket segítené” – hangsúlyozta Gereon Schuch.