
Varga Judit szerint a magyar gyermekvédelmi törvény Brüsszel problémája, nem a jogállamiság
Fotó: MTI/Kovács Attila
Politikai döntésnek, a gyermekvédelmi törvény miatti újabb politikai nyomásgyakorlásnak tartja az igazságügyi miniszter az Európai Unió Bírósága által szerdán ismertetett döntést.
2022. február 16., 15:302022. február 16., 15:30
2022. február 16., 15:362022. február 16., 15:36
Varga Judit Budapesten, a Kormányinfón úgy fogalmazott: „az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt”. A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság – jelentette ki.
Hozzátette: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország. Szerinte a gyermekvédelmi vitában az uniós bíróság is politikai szereplővé lépett elő.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy nagy, nyílt nemzetközi vita folyik a jogszabályról, és a magyar kormány úgy döntött, ezt a kérdést elviszi egészen a népszavazásig, hogy döntsenek a magyar emberek.
– fogalmazott.
Varga Judit elmondta, hogy hosszú ideje folytatnak különböző egyeztetéseket, vitákat Brüsszellel számtalan témában. Ez azonban „egy nagyon erős téma”, ez az újdonság, ami miatt most ez a hihetetlen támadás zajlik az ország ellen – vélekedett.
Varga Judit felidézte, hogy négy éve is hasonló helyzet volt a migrációval kapcsolatban, akkor is népszavazás, majd országgyűlési választás zárta le végleg a vitát, és most így lesz.
Négy évvel ezelőtt, a migrációs vita idején is hatalmas nemzetközi támadás érte az országot – folytatta –, de a magyar megoldás bizonyult hosszú távon a jó megoldásnak, amelyet ma már sokan követnek.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!