Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az ukrán oktatási minisztérium három különböző modellt javasol az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvi oktatásának megvalósításában, s ezek alapján alkalmazná az új oktatási törvény kifogásolt 7. cikkelyét a más-más nyelvcsoporthoz tartozó, eltérő nyelvi környezetben élő gyermekek számára – írta a tárca hétfőn este kiadott sajtóközleményében.
2017. december 12., 13:272017. december 12., 13:27
A minisztérium ismételten hangsúlyozta, hogy ukrán részről készek végrehajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Leszögezte: a cél az, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a lehető legnagyobb mértékben megőrizhessék anyanyelvüket és egyúttal a lehető legjobban elsajátítsák az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét.
A tárca elképzelése alapján azoknak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek, amelyeknek nincs anyaországuk, képviselőik nem anyanyelvi környezetben élnek, ezáltal anyanyelvük „veszélyeztetett”, biztosítanák, hogy az első osztálytól a tizenkettedikig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukrán nyelvet pedig tantárgyként. Ebbe a csoportba tartoznának például a krími tatárok.
A második csoportba az európai uniós anyaországi háttérrel rendelkező kisebbségeket sorolja a tárca, de köztük is különbséget tesz nyelvcsoporthoz tartozás szerint. A szláv nyelvcsaládhoz tartozó, többségében ukránul beszélő környezetben élő kisebbségek – így a lengyel, a szlovák és a bolgár kisebbség – esetében az ötödik osztálytól vezetné be több tantárgy oktatását ukrán nyelven, és onnantól a 12. osztály felé haladva fokozatosan emelné az ukránul oktatott tantárgyak számát.
A harmadik csoportba az orosz kisebbséget sorolja a tárca. Kifejti, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek alapvetően az orosz nyelvet használják a hétköznapi kommunikációban, oroszajkú közösségekben élnek, így anyanyelvük megőrzését nem fenyegeti veszély Ukrajnában, továbbá szintén szláv nyelvet beszélőként nem okozhat nehézséget számukra az ukrán elsajátítása. Esetükben ezért a minisztérium szerint az ötödik osztálytól rögtön át lehet térni valamennyi tantárgy ukrán nyelven történő oktatására.
A témához kapcsolódva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek elegendő anyanyelvük megőrzéséhez, ha orosz nyelvet és irodalmat tanulnak az iskolában.
A szeptember végén hatályba léptetett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett – ezekben az osztályokban az ukrán nyelvet továbbra is mint külön tantárgyat tanítják majd –, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagállam nyelvén ötödik osztálytól is.
Kijev jelenlegi álláspontja az, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásához nem szükséges a 7. cikkely módosítása, mivel a testület elismerte, hogy az pusztán egy keretjogszabály. Az oktatás nyelvét a később elkészülő, középfokú oktatásról szóló törvényben szándékoznak részletesen szabályozni.
Egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán azt követően, hogy pénteken két fontos nemzetközi szervezet is megerősítette az ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kritikákat – mondta a KKM helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!