
Fotó: Facebook/Минобороны России
Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
2022. március 06., 12:572022. március 06., 12:57
2022. március 06., 13:092022. március 06., 13:09
Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.
A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese bejelentette, hogy
Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé.

Nem csillapodik a feszültség Ukrajnában. Az ukrán hatóságok szerint szombat este tovább folytatódtak a bombázások a fővárostól északra található Csernyihiv és Irpin városában is. A lövedékek több lakóépületet is eltaláltak.
Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze „néhány hónapra volt attól”, hogy minden feltétele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik „kompetens szervet” képviselő, „jól értesült” informátor szerint a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.
A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott „megfelelő minőségű” plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: „piszkos bomba” előállítását és a plutónium leválasztását. A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.
Az ukránok szerint már 11 ezer az orosz háborús áldozatok száma
Az ukrán védelmi minisztérium minden reggel jelentésben számol be arról, hogy számításaik szerint a háborút kirobbantó orosz fél mekkora veszteségeket szenvedett február 24. óta. A vasárnapi jelentés alapján több mint 11 ezer orosz halottról, 285 megsemmisített tankról, 109 tüzérségi fegyverről, 44 lelőtt repülőről és 48 helikopterről tudnak egyebek mellett – közölte a Telex.hu. A halott katonák száma jóval több, mint amit az orosz hadsereg közölt a héten. Az oroszok hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el. Az ENSZ eközben szombaton 351-re tette az ukrán civil áldozatok számát.

A Visa és a Mastercard kártyakibocsájtók felfüggesztik oroszországi tevékenységüket az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt – jelentette be szombat este a globális fizetési technológiákra szakosodott két társaság.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
1 hozzászólás