Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara
Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak – adta hírül hétfőn éjjel az erbíli választási bizottság az előzetes eredményt.
2017. szeptember 26., 14:082017. szeptember 26., 14:08
A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte az MTI szerint a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak, végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.
Kurdisztánban a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.
– mondta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatornán kedden.
Szalai Máté úgy fogalmazott: „a legrosszabb forgatókönyvet elkerültük”, bár Irán és Törökország fenyegetőzött, és felmerült a lehetősége, hogy bármikor beavatkozhatnak, ahogy az Irakon belüli, Irán által irányított síita milíciák is, mégsem tették meg.
Kifejtette:
Az Egyesült Államok a szavazás után ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben bár csalódottságát fejezte ki a referendum megtartása miatt, közölte, hogy nem változik az amerikai–kurd kapcsolat. Kanada nem örül, de elfogadja a folyamatot, Oroszország pedig „hallgat”, bár egyes hírek szerint orosz állami cégvezetők tárgyalnak az olajban gazdag térségben.
Szalai Máté felhívta a figyelmet arra:
csak arról szólt, hogy 5,5-6 millió embert megkérdeztek, szeretne-e önálló államot alapítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!