
Fotó: 123RF
Az Európai Bizottság több mint száz embert helyezne korlátozó intézkedések hatálya alá, újabb behozatali és kiviteli tilalmakat, valamint az olajárplafon szigorítására és az uniós szankciók kijátszása elleni fellépésre irányuló intézkedések elfogadását is szorgalmazza az elfogadásra javasolt, Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizenkettedik szankciós csomagjában – tájékoztatott közleményében az Európai Külügyi Szolgálat (EKSz) szerdán.
2023. november 15., 22:162023. november 15., 22:16
2023. november 15., 22:262023. november 15., 22:26
A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság, valamint Josep Borrell uniós külügyi és biztoságpolitikai főképviselő az Európai Tanács októberi ülésének azon határozatával összhangban tett javaslatot a tizenkettedik szankciós csomagra, hogy tovább gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására.
A bizottsági javaslat több mint további 120 ember, illetve szervezet szankcionálását javasolja Ukrajna önállóságának és területi egységének aláásásában játszott szerepük miatt. Közéjük az orosz katonai, védelmi és informatikai szektor szereplői, valamint más fontos gazdasági szereplők tartoznak. A javasolt intézkedések azokat célozzák, akik a közelmúltban jogtalanul szerveztek „úgynevezett választásokat” Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein, valamint, akik felelősek az ukrán gyermekek erőszakos „átneveléséért”, illetve azokat a szereplőket, akik hamis információt és propagandát terjesztenek Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására – közölték.
– húzták alá.
„A szankciós csomagok az Oroszország Ukrajna elleni jogellenes háborújára válaszul kidolgozott uniós stratégia részét képezik, valamint erősítik az Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását célzó intézkedéseket” – fogalmaztak.
Az EU politikája továbbra is az, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy hagyjon fel az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog sorozatos megsértésével, és hogy ezeket a jogsértéseket költségesebbé tegye az orosz háborús gépezet számára – tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!