Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió belügyminiszterei soron kívüli tanácskozásukon új uniós platform létrehozásáról állapodtak meg az ukrajnai menekülthullám koordinálására, illetve az Európai Unióba érkezett menekültek közös nyilvántartására – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben hétfőn.
2022. március 28., 21:322022. március 28., 21:32
2022. március 28., 23:522022. március 28., 23:52
Ylva Johansson, a Védelmi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az új uniós platform lehetővé teszi az európai kormányok számára, hogy információkat cseréljenek az Ukrajnából érkező menekülthullámmal kapcsolatban azért, hogy összehangoltan biztosítsák az érkezettek számára a hozzáférést az EU ideiglenes védelmezési rendszeréhez.
A platform összehangolja a tagállamok által hozott intézkedéseket a menekültek országok közötti mozgásának megkönnyítésére, segíti a befogadó-rendszerek fejlesztését és az ellátás folyamatosságát – közölte az uniós biztos.
„Az intézkedés összehangolja az Unió erőfeszítéseit, hogy a menekülteket a legjobb körülmények között fogadhassák a tagállamok” – fogalmazott.
A stratégia célja, hogy már Ukrajna területén, illetve a határátlépést követően tájékoztassák az érkezőket a lehetőségekről, köztük a menekültügyi eljárások menetéről. Szoros összeköttetést fognak létrehozni az illetékes tagállami hatóságok között az embercsempészek áldozatainak azonosítására, illetve erre vonatkozó képzésben részesítik a határőröket.
A szakminiszterek megállapodtak továbbá az Ukrajnából felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek fogadásának összehangolásáról is.
A tagországok megállapodtak abban is, hogy nemzeti készenléti terveket készítenek a közép- és hosszútávú szükségletek kezelésére, figyelembe véve a háború elhúzódásával a menekülthullám esetleges növekedését is – tette hozzá.
Johansson végezetül közölte: az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós szankciók teljes körű alkalmazását az orosz és fehérorosz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!