Az EU nélkül román–magyar háború jöhet? – Yuval Noah Harari szerint az európaiak ma természetes állapotként fogják fel a békét

Yuval Noah Harari úgy véli: nem „abszolút gonosz” a nacionalizmus •  Fotó: Facebook/Yuval Noah Harari

Yuval Noah Harari úgy véli: nem „abszolút gonosz” a nacionalizmus

Fotó: Facebook/Yuval Noah Harari

Nem lehetne kizárni egy háborús konfliktust Románia és Magyarország között, ha az Európai Unió összeomlana – véli Yuval Noah Harari világhírű történész. A Sapiens, a Homo Deus és 21 lecke a 21. századnak című műveivel a világ egyik legismertebb gondolkodójává vált izraeli egyetemi oktató a Dilema Veche hetilapnak adott interjút. Májusban Budapesten tartott előadást a nacionalizmusról.

Pataky István

2019. június 18., 13:172019. június 18., 13:17

2019. június 18., 13:282019. június 18., 13:28

Meghökkentő megállapítást tett a kelet-európai viszonyokról, ezen belül is a román–magyar kapcsolatokról Yuval Noah Harari izraeli történész, író. A jeruzsálemi Héber Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója a Dilema Veche hetilapnak adott interjúban a kelet-európai demokráciák állapotát firtató kérdésre azt mondta, sokszor egy szakadék választja el a várakozásokat a valóságtól, s ez különösen így van olyan forradalmak idején, mint amilyenek Európa e térségében zajlottak a kommunizmus megdöntésekor. Szerinte ezeket a várakozásokat rövid idő alatt lehetetlen megvalósítani, ami az emberek illúzióvesztéséhez vezet. Mint a világhírű történész fogalmazott, a boldogság nem feltétlenül a külső feltételektől függ, hanem annak függvénye, hogy mire vágysz, s mid van.

Idézet
Az európaiak ma a történelem legbékésebb időszakát élik. De az emberek csak ritkán gondolnak a békére, mivel azt egy közhelyes dolognak, nem valamiféle drága ajándéknak tartják, amit nehezen szereztek meg. Elsősorban a gazdasági nehézségekre összpontosítanak, hiszen a békét természetes állapotként fogják fel. Ha az Európai Unió összeomlana, a háborúk kitörésének lehetősége újra megjelenne. Elképzelhető lenne egy konfliktus Magyarország és Románia között”

– mondta a történész, aki a napokban Bukarestben tartott előadást.

Egyébként a népszerű gondolkodó – akinek Sapiens című könyvét negyvenöt nyelvre fordították le, s közel másfél millió példányban kelt el – májusban a magyar fővárosban is megfordult. Budapesti előadásának témája a nacionalizmus volt. Mint hangsúlyozta,

a nacionalizmust nem szabad egyfajta „abszolút gonosznak” tekinteni, hiszen a szélesebb összetartozásra való emberi törekvés fontos vívmánya.

Harari az ősi törzsi viszonyokból vezette le a nacionalizmus kialakulását, azokból az időkből, amikor egy-egy közösségben mindenkit rokoni viszonyok fűztek egymáshoz. Ekkor még mindenki ismert mindenkit. Aztán ezek a közösségek bővülni kezdtek először barátokkal, majd idegenekkel, egészen odáig, hogy egy-egy ember már csupán közösségének legfeljebb egy százalékát ismerhette, mégis összekötötte őket a nyelv, az életmód, a szokások. Figyelmeztetett azonban, hogy a nemzeti érzés csupán néhány száz évvel ezelőtt alakult ki, „nem természetes része az ember biológiai fejlődésének”.

A Szeretlek Magyarország című portál által idézett történész szerint az igazi „nacionalista” előtérbe helyezi a nemzeti érdeket a rokoni kapcsolatoknál, politikai ellenfeleit nem tekinti ellenségeknek, nem szít ellenük gyűlöletet, és figyel az idegenekre is.

Idézet
Ott erős igazán a demokrácia, ahol erős az igazi nemzeti érzés, annak gyengülése belső konfliktusokhoz, gyűlölködéshez vezet”

– mondta Budapesten Hariri, példaként Szíriát, Irakot és nem utolsósorban a mai Egyesült Államokat említve. Yuval Noah Harari szerint a nacionalisták között is létezik a Jó, a Rossz és a Csúf: az első szereti hazáját, de van benne empátia más nemzetek iránt is, a második konfliktusra törekszik a nemzetek között, a harmadik pedig saját országán belül szít társadalmi feszültséget.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban