
Nyomásgyakorlás. AZ Oroszország tartózkodása mellett megszavazott határozatban az ENSZ BT a Hamászt próbálja rávenni a megállapodás elfogadására
Fotó: ENSZ
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában támogatta a gázai tűzszünetről szóló megállapodás-tervezetet hétfőn, és arra szólította fel a Hamászt, hogy fogadja azt el.
2024. június 11., 09:102024. június 11., 09:10
A testület 14 tagja szavazott igennel, míg Oroszország képviselője tartózkodott.
Az Egyesült Államok által előterjesztett javaslat üdvözli a három lépcsőből álló tűzszüneti tervet, amelynek első lépése a harcok azonnali, átmeneti felfüggesztését tartalmazza, a túszok egy részének elengedésével és a gázai segélyek kiterjesztésével. A tervezet szerint
Az ENSZ határozata egyben arra sürgeti Izraelt és a Hamászt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül fogadják el, valamint léptessék életbe a 10 nappal ezelőtt Joe Biden amerikai elnök által ismertetett megállapodási tervezet első lépéseit.
A Hamász egyelőre vizsgálja a javaslat tartalmát, a legutóbbi közlések szerint ahhoz pozitívan áll.
Az ENSZ BT által hétfőn elfogadott határozat elemzők szerint növelheti a nyomást mind az izraeli, mind a palesztin félen, hogy állapodjanak meg a tűzszüneti tervezetről.
Reut Sapir Ben-Naftali az ENSZ Biztonsági Tanácsának a gázai konfliktus befejezésére összpontosító ülésén tett megjegyzéseit azt követően tette, hogy megszavazták az Egyesült Államok által javasolt, a tartós tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó határozat elfogadását.
Ben-Naftali hangsúlyozta, hogy
Amint ezek a célok teljesülnek, „a háború véget ér” – mondta.
„Izrael szilárdan kitart elveink mellett, és ezek nem változtak, addig folytatjuk, amíg az összes túsz haza nem kerül, és amíg a Hamász katonai és kormányzati képességeit le nem szereljük, ezek a céljaink az első naptól kezdve. [...] Izrael nem fogja hagyni, hogy a Hamász újra felfegyverkezzen vagy átcsoportosuljon, hogy Gáza fenyegetést jelenthessen Izraelre. Ez egy megingathatatlan cél, amelynek elérésére törekszünk. Ez azt is jelenti, hogy Izrael nem fog értelmetlen és végtelen tárgyalásokba bocsátkozni, amelyeket a Hamász időhúzásra használhat ki” – mondta Ben-Naftali.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-képviselő arról beszélt:
A határozat „lépés a helyes irányba”, és „minden palesztin” üdvözli – mondta Manszúr.
„Tűzszünetet akarunk” – mondta, hozzátéve, hogy „az izraeli félre hárul a teher, hogy végrehajtsa ezt a határozatot, és hogy a tűzszünet azonnal életbe lépjen, és megtörténjen a palesztin foglyok cseréje, és ez a tűzszünet állandó tűzszünet legyen”.
Az ENSZ-határozat szerint Izrael elfogadta a javaslatot.
Ami annak lehetőségét illeti, hogy a Hamász elfogadja vagy elutasítja az alkut, a palesztin tisztségviselő azt mondta, hogy
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén a régióban tartózkodik, hogy próbálja előmozdítani a tárgyalásokat. Az amerikai diplomácia vezetője tárgyal Abdel-Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnökkel, majd Izraelbe utazott, ahol Benjamin Netanjahuval is egyeztetett.
A miniszter a tervek szerint Katarba és Jordániába is ellátogat tavaly október 7-e, a Hamász terrortámadása óta nyolcadik közel-keleti látogatásán.
Blinken nyolcadszor látogatott Izraelbe a Hamász október 7-i terrortámadása óta, ahol ezúttal a másfél hete bemutatott, háromszakaszosra tervezett tűzszünetről és a túszok szabadon engedéséről tárgyalt az izraeli vezetőkkel.
Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy
Jeruzsálemben a gázaiaknak nyújtott humanitárius segélyek növelését is szorgalmazta, s a gázai övezeti hadműveletek idején a civilek lehető legnagyobb védelmének fontosságát hangsúlyozta.
Joe Biden amerikai elnök kormánya azt fontolgatja, hogy külön megállapodást hoz létre a Hamásszal csak az amerikai állampolgárságú öt élő és három halott túsz átadásáról,
amennyiben a százhúsz élő, illetve halott izraeli átadásáról folyó tárgyalások Izrael és a Hamász között zsákutcába jutnának.
„Izrael örömmel fogad minden olyan kísérletet, amely az elraboltjaink kiszabadítására irányul” – közölte erről a tervről a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal hétfő délután.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!