Autonómiát szorgalmaznak Brüsszelben határon túli magyar szervezetek

A megbeszélés végén tartott sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti.

A zárónyilatkozat szerint a KMAT tagszervezetei minden törvényes eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy a magyarság jogos autonómiaigényének érvényt szerezzenek.

„A magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen” – hangoztatták a dokumentumban.

A brüsszeli tanácskozáson két további állásfoglalást is elfogadtak.

Az egyik dokumentum Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggéseiről szól. Egyebek közt megállapítja: a nemzeti közösségek autonómiája – miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja – a többségi nemzetek érdeke is.

„Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések révén Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró, őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, az országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi – kulturális, sajátos jogállású települési és területi – autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly stabilitási kockázatot jelenthet egész kontinensünk számára” – olvasható a dokumentumban.

A másik állásfoglalás a kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy „annak ellenére, hogy az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelveinek számítanak, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az ezekre épülő európai alapvető jogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk.”.

Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státust” a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.

Az unió működését új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés egyebek közt létrehozta az állampolgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben.

Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.