
Fotó: Rompres
2008. március 20., 00:002008. március 20., 00:00
A testület az Észak-atlanti Szerzõdés Szövetsége áprilisban Bukarestben rendezendõ csúcsértekezletén arra kéri fel a katonai szövetség tagországait, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását. A KMAT – amelynek élére Tõkés László független európai parlamenti képviselõt választották – egyúttal munkacsoportot hozott létre a különbözõ autonómiakoncepciók egyeztetése és azok nemzetközi képviselete céljával. Ezzel egy idõben súlyos diplomáciai válság körvonalazódik Szerbia és Magyarország között, miután a budapesti kormány tegnap elismerte Koszovó függetlenségét. Tiltakozása jeléül Belgrád hazahívta budapesti nagykövetét, Vuk Jeremics szerb külügyminiszter pedig figyelmeztetett: nem számíthatnak jó kapcsolatokra Szerbiával azok az országok, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Göncz Kinga magyar külügyminiszter a FigyelõNet magyarországi hírportálnak adott interjúban tegnap leszögezte: jelen pillanatban nagyon kockázatos összekötni Koszovó függetlenségét és az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, Koszovó ügye pedig nem szolgálhat modellként más országok számára. Olvassa el írásunkat!
NATO-autonómia?
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) az áprilisban rendezendõ bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul annak érdekében, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – jelentette be tegnap Tõkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítõ szervezet frissen megválasztott elnöke. Budapesti sajtótájékoztatóján a független európai parlamenti képviselõ ismertette a KMAT ülésén elfogadott állásfoglalást, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek elõmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselõit. A négy éve alakult szervezet – amelynek ülésén Szép Gyula ügyvezetõ alelnök képviselte az RMDSZ-t – továbbá támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyûléséhez intézett felkérését, amely Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. A KMAT munkacsoportot hozott létre a különbözõ autonómiakoncepciók egyeztetése és azok nemzetközi képviselete céljával. Tõkés László közölte: a szervezet támogatja az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erõfeszítéseit. „Célunk az, hogy nemzetköziesítsük az autonómiatörekvéseket, ehhez egyebek mellett Kárpát-medencei összefogásra és a mindenkori magyar kormány támogatására van szükség. Biztató, hogy e téren mind a romániai, mind pedig a horvátországi magyar szervezeteknek sikerült ellentéteiket félretéve összefogniuk” – hangoztatta a tanácskozását követõen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tõkés László úgy vélekedett: autonómia nélkül nem oldódik meg a romániai magyarság helyzete, a közösségnek az elvett erdélyi területekért jogokat kell kapniuk. „Az izraeli területért békét modell mintájára a romániai magyarságnak területért jogokat kellene kapnia. A minimális, ami megilleti az erdélyi magyarságot, hogy közösségi önrendelkezését biztosítsák” – szögezte le a református püspök. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az újságírók elõtt bejelentette: a vajdasági magyar politikumnak 12 év „egymásnak feszülése” után az elmúlt két hónapban sikerült „összefésülnie” az autonómiával kapcsolatos elképzeléseit, így a magyar koalíciót alkotó pártoknak már van egységes elképzelése. Közölte, ezt a dokumentumot az elkövetkezõ másfél hétben egyeztetik saját testületeikkel, majd ezt követõen nyilvánosságra hozzák.
MTI
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.