
Keményen bírálta Barack Obama amerikai elnök Oroszországot a Bassár al-Aszad vezette szíriai rezsim támogatására Szíriában végrehajtott katonai akciók miatt, és felszólította Moszkvát, működjön együtt Washingtonnal a válság lezárását célzó megoldások keresésében – számolt be pénteken a Le Figaro online felületén.
2016. augusztus 07., 16:502016. augusztus 07., 16:50
„Az Egyesült Államok továbbra is kész együttműködni Oroszországgal, hogy kísérletet tegyenek az erőszak csökkentésére, és fokozzák az Iszlám Állam és az al-Kaida elleni erőfeszítéseket. (...) Azonban Oroszország nem tette meg a szükséges lépéseket” – vetette föl Obama egy, a Pentagonban megtartott sajtótájékoztatón, amelyen arra szólította Oroszországot, tegyen komoly lépéseket a szíriai válság megoldása érdekében. Obama elítélően szólt a szíriai rezsim saját népével szembeni „brutalitását”. „A rezsim továbbra is civileket bombáz, akadályozza az éhező családoknak szánt élelmiszer-szállítmányok célba juttatását. Ez sajnálatos” – fogalmazott Obama.
Az elnök azt is közölte: agresszíven és minden fronton folytatni fogja az Egyesült Államok az Iszlám Állam elleni harcot. Az elnök leszögezte, hogy az Iszlám Állam Szíriában és Irak területén az elmúlt több mint egy esztendőben nem volt képes nagyobb szabású terrorakciót végrehajtani. Az elnök ugyanakkor elismerte, a térségben a dzsihadistákra nehezedő nyomás arra késztette őket, hogy fokozzák a két ország határain kívüli támadásokat. Obama hozzátette: a terrorszervezet még mindig képes magához vonzani embereket és terrorakciókra ösztökélni őket.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az AZERTAC azeri állami hírügynökségnek adott interjújában a terrorista és radikális csoportok politikai vagy geopolitikai érdekből való felhasználásától óvta a világ politikusait. Putyin a terroristák politikai célokra történő felhasználását „megengedhetetlennek\" és „rendkívül veszélyesnek\" nevezte. Vélhetően a szíriai polgárháború részvevőinek élesen eltérő orosz és amerikai megítélésére utalva kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem szabad kettős mércét alkalmazni és a terroristákat „jókra\" és „rosszakra\" felosztani.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország igyekszik a lehető legnagyobb mértékben kiterjeszteni a terrorizmussal szembeni sokoldalú együttműködést, mind politikai síkon, mind pedig a rendvédelmi erők és a szakszolgálatok összefogása révén. Rámutatott, hogy az instabilitás afganisztáni és közel-keleti góca a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés forrása, különösen a kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint a fegyveresek áramoltatása terén. Hírösszefoglaló
Erdogan gyümölcsöző tárgyalásokra számít Putyinnal
Recep Tayyip Erdogan török államfő gyümölcsöző tárgyalásokat vár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó holnapi szentpétervári találkozón. \"Oroszországgal, sajnos, nemkívánatos esetünk volt a repülőgéppel, és a rá következő nyolc hónapban folytatódtak a kedvezőtlen folyamatok. Ezután írtunk egy levelet, amelyben rámutattunk arra, hogy Törökország és Oroszország kapcsolatai rendkívül fontosak az egész térségre nézve, nem helyes egymástól elkülönülve élni, és a problémák rendezést javasoltuk\" – idézte a pénteken a TRT török televízió Erdogant, aki hozzátette, hogy a levelére kedvező választ kapott Putyintól.
„Biztos vagyok abban, hogy a látogatásom után sok minden újra sínre kerül. És természetesen az egyik legfontosabb téma számunkra Szíria. Korábban kimerítően tárgyaltunk róla\" – közölte a török államfő. Erdogan azt mondta, hogy gyümölcsöző tárgyalásokat vár a szentpétervári találkozótól, amelynek témái már a G20 országcsoport szeptemberi kínai csúcstalálkozóján bővülhetnek.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!