Amerika közvetít a békéért

A Hezbollah Nabih Berrit hatalmazta fel arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Izrael és a síita szervezet közötti esetleges fogolycseréről. A Szíria-barát parlamenti elnök egyben a Hezbollah szövetségesének, az Amal síita szervezetnek is a vezetője. A két szervezet képviselői is jelen vannak a többségükben Szíria-ellenes miniszterek alkotta kabinetben. Rice megbeszéléseiről nem szivárogtak ki információk, de újságírók előtt kijelentette, hogy mélységesen aggódik a libanoni nép helyzete és a humanitárius helyzet miatt. Az amerikai külügyminiszter sürgős tűzszünetet szorgalmazott, de megfelelő feltételek mellett.
A Szíria-barát hírben álló Emile Lahud libanoni elnök közben közölte, hogy nem lehet „erővel” alkalmazni a Hezbollah lefegyverzését előíró ENSZ-határozatot. Leszögezte, hogy a 1599. számú határozatot „a libanoniak egymás közötti párbeszéde révén” kell érvényesíteni. Lahud szerint a július 12-én indított izraeli offenzíva elterelte a nemzetközi közösség figyelmét Libanon legfőbb problémájáról, a „palesztin jelenlétről”. „Az izraeliek azt szeretnék, hogy mindenki fogadja el: a palesztinok Libanonban maradjanak, holott egy ENSZ-határozat értelmében joguk van visszatérni”. Az elnök sürgette, hogy az ENSZ tegyen konkrét lépést az izraeli offenzíva mielőbbi megállítása érdekében.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap úgy foglalt állást, hogy nemzetközi békefenntartó erőkre van szükség Libanonban a Hezbollah és az Izrael közötti harcok beszüntetéséhez, miután „a hadviselő felek között nincs kellő bizalmi szint”. Hozzátette, azt szeretné, ha ez az erő elsősorban európai lenne, és a tagállamok készek lennének részt venni benne az ENSZ jóváhagyása után. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint több európai ország is kész lenne részt venni egy esetleges, Libanonba telepítendő nemzetközi erőben. Részleteket azonban nem volt hajlandó mondani, így például arról sem szólt, vajon ki lesz a felelős az Irán által támogatott libanoni Hezbollah-harcosok lefegyverzéséért, illetve hogy az esetleges békeerő csak az ország déli határainál állomásozna-e, vagy a szír határszakasznál is. Solana úgy vélte, hogy mindezek a kérdések terítékre kerülhetnek szerdán a libanoni válság ügyében tartandó római nemzetközi konferencián. A nemzetközi békefenntartó erő felállítását és az azonnali libanoni fegyverszünetet az Iszlám Konferencia Szervezete is támogatta tegnapi rijádi közleményében.
A diplomáciai erőfeszítések ellenére tegnap is folytatódtak a harcok. Libanon déli részén két izraeli katona életét vesztette, további 17 megsebesült a határ menti településeknél zajlott heves harcokban, de az izraeli sajtó szerint a Hezbollahnak is vannak veszteségei. A harcok azután lángoltak fel a térségben, miután az izraeli csapatok hajnalban megindultak észak felé, Bint Dzsbeil város felé, és elfoglaltak egy közeli dombot, miután a hétvégén, kemény harcok árán elfoglalták a dombtetőre épült Marún ar-Rasz települést, ahol szintén berendezkedett a Hezbollah. Az izraeli légierő vasárnap éjjel és hétfő reggel negyven bevetést hajtott végre Dél-Libanonban, ezek közül többet a rakétavetők ellen, amelyekből vasárnap mintegy száz rakéta csapott le Észak-Izraelre, megölve két embert, megsebesítve 16-ot Haifában és környékén. Az izraeli rádió jelentése szerint kilenc indítóállást megsemmisítettek. A megelőző csapás dacára hétfőn a Hezbollah két rakétát lőtt ki az izraeli Kirjat-Smona településre Dél-Libanonból. Egy magas rangú izraeli katonatiszt úgy nyilatkozott az izraeli rádióban, hogy a hadsereg kiterjeszti szárazföldi műveleteit és az izraeli hadműveletek, akár még tíz napig is folytatódhatnak.


Negyven hadihajó figyeli a harci eseményeket a libanoni partoknál
Mintegy negyven hadihajó tartózkodik jelenleg a libanoni partoknál, és figyeli a harci eseményeket. A hadihajók az Izrael által kijelölt tengeri zárlat övezetében vannak. A blokád célja, hogy megakadályozza a Hezbollah libanoni síita szervezet harcosainak a mozgását motorcsónakokon, és utánpótlásuk bejutását tengeri úton. Az Egyesült Államoknak már nyolc hadihajója van a helyszínen, és két napon belül oda érkezik a földközi-tengeri amerikai flotta zászlóshajója, az USS Mount Whitney is. A brit királyi haditengerészetet hét hadihajó képviseli, Olaszországot öt, Franciaországot négy, Görögországot és Indiát három-három, és más országok hajói is jelen vannak. A hadihajók elektronikus úton figyelik az izraeli erők harci cselekményeit a part menti zónában, valamint a Hezbollah válaszát. Az izraeli haditengerészet öt ultramodern korvettel járőrözik a zárlati övezetben. Az egyiket támadták meg a szárazföldről egy radarvezérlésű rakétával július 14-én a Hezbollah fegyveresei. Hírösszefoglaló