
Visszatér Trump vagy Harris lesz a nyerő? Hamarosan kiderül, ki váltja Joe Bident a Fehér Házban
Fotó: Newsweek.com
Döntetlen született az Amerikai Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
2024. november 05., 15:012024. november 05., 15:01
2024. november 05., 15:342024. november 05., 15:34
A holtversenyben egyaránt három szavazatot kapott a demokrata párti elnökjelölt, Kamala Harris és a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump – jelentették be helyi idő szerint nem sokkal éjfél után egy kézzel írott táblán.
A szavazóhelyiségek éjfélkor nyíltak meg a kanadai határ mentén fekvő faluban. A választási részvétel 100 százalékos volt – írja az MTI.
Az amerikai televízió élőben közvetítette a szavazást és a számlálást.
Az apró Dixville Notch 1960 óta minden elnökválasztáskor az első település, ahol voksolnak.
Donald Trump és Kamala Harris napok óta az úgynevezett „csatatér” államokban kampányolt, hogy maga mellé állítsa a bizonytalan választókat. Hétfőn például mindketten Pennsylvániába látogattak el. Ez az állam ugyanis különösön fontos mindkét jelöltnek. Nemcsak azért, mert 19 elektori szavazatot szerez az, aki itt győz, hanem mert a szavazók háromnegyede itt nem élt az előzetes szavazás lehetőségével és kedden fogja leadni a voksát, tehát bőven van olyan, akit még meg lehet szólítani – hangzott el az M1 Híradójában.
Miközben mindkét elnökjelölt próbálta mozgósítani a szavazókat a csatatér államokban, legalább ekkora hangsúlyt fektettek a számukra biztosan nyerhető államokra is – erről beszélt a Századvég Alapítvány vezető elemzője az M1-en.
Kamala Harris kezdetben megpróbálta magát leválasztani Biden-ről, majd főképp kulturális kérdésekre fókuszált és a demokráciát féltette ellenfelétől. Ezzel szemben Donald Trump a kampányban végig olyan fontos témákról beszélt, mint például a gazdaság, és azokat is próbálta megszólítani, akik az előző évek nagy vesztesei voltak.
„Munkások, akik ennek az átalakulásnak a vesztesei voltak, őket célozza leginkább, illetve például a latinókat, ez egy külön érdekesség, hiszen a latinók egy olyan választói csoport, a spanyolajkú bevándorlókról beszélünk itt, akikre leginkább a demokraták gondolták úgy, hogy számíthatnak, azonban kiderült, hogy kulturálisan ezek az újonnan érkezett amerikai szavazók inkább vallásos, családcentrikus, és jellemzően, bár bevándorló hátterűek, alapvetően jobboldali érzelműek és tradicionális felfogásuk van” – idézte a Híradó.hu Palóc Andrét.

Kamala Harris vagy Donald Trump, az eddig hivatalban levő demokraták vagy republikánus visszatérés – nem túlzás kijelenteni, hogy egy világ várja lélegzetvisszafojtva a keddi amerikai elnökválasztás eredményét.
Erről már Fekete Rajmund Amerika- szakértő beszélt. Szerinte az elnökválasztás eredménye a következő évekre alapjaiban fogja meghatározni az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.

A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
„Amennyiben Kamala Harris lesz az USA következő elnöke, akkor folytatódhat az a fajta nyomásgyakorlás, amellyel az elmúlt négy évben, illetve az Obama-adminisztráció alatt tapasztaltak az amerikai-magyar választók, amennyiben pedig Donald Trump lesz az USA következő elnöke, akkor a magyar-amerikai politikai kapcsolatok arra a szintre juthatnak, amely 2016-tól fémjelezte a magyar-amerikai kapcsolatokat, és ne feledjük, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egy rendkívül jó és szoros kapcsolatot ápol Donald Trumppal” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, akkor fordulat jöhet az ukrajnai háborúban is. A republikánusok jelöltje ugyanis az elmúlt időszakban többször jelezte: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, véget vet a háborúnak.

New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
szóljon hozzá!