Semjén Zsolt szerint a honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken Budapesten.
2023. november 17., 16:472023. november 17., 16:47
2023. november 17., 18:272023. november 17., 18:27
A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár, tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Megjegyezte, úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának. Beszámolt a Welcome Office – Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt.
A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról – közölte a kereszténydemokrata politikus. Semjén Zsolt elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be, ezt minden résztvevő aláírta. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg. Semjén felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt „cizellálják”. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika – rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.
Kitért arra, hogy 2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot. Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem.
Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Ismertetése szerint az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence-szerte, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik. A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program. Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetés kiegészítést, hogy a magyar életet – „háború ide vagy oda” –, meg tudják őrizni Kárpátalján.
A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb. Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. „Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is” – jegyezte meg. Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni. Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. „Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet” – húzta alá az államtitkár.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit. A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel. A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.
Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét – írták. A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre. A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra. Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.
A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre. A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában – olvasható a dokumentumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!