
Fotó: Rompres
2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Ugyancsak tegnap Ven Csia-pao kínai kormányfõ azzal vádolta a dalai lámát, hogy õ hangolja össze a halálos kimenetelû lázongásokat, és hívei a nyári pekingi olimpia „szabotálására uszítanak”. A Nobel-békedíjas vezetõ Dharamszalában visszautasította a lázongások szításának vádját. „Vizsgáljanak ki mindent alaposan, és ha itt akarják kezdeni, legyenek üdvözölve – mondta. – Vizsgálják át az irodáinkat. (...) Ellenõrizhetik a pulzusomat, a vizeletemet, a székletemet, mindent.” A dalai láma felszólította a tibetieket és a kínaiakat, hogy éljenek békében „egymás mellett”, és megismételte, hogy a tibeti függetlenség „nincs napirenden”. „Ne kövessetek el erõszakcselekményeket, mert az rossz dolog. Az erõszak ellentmond az emberi természetnek. Az erõszak csaknem öngyilkosság. Még ha ezer tibeti áldozza is fel az életét, az nem old meg semmit.” A vallási vezetõ egyúttal elutasította a pekingi olimpiai játékok esetleges nemzetközi bojkottját. Hangsúlyozta: Tibet lakossága a kínai kormánnyal és nem a kínai néppel áll konfliktusban, ezért a kínai népet nem szabad megfosztani az olimpia élvezetétõl. Mindezzel valamelyest ellentétes nézetet fogalmazott meg Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. A német konzervatív politikus annak a véleményének adott hangot, hogy „minden lehetõséget nyitva kell hagyni”. Pöttering ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy adott esetben a politikusok bojkottálják a pekingi nyári játékokat, azaz ne vegyenek részt az olimpia megnyitóján, amenynyiben azt tervezték volna. Nem zárta ki ugyanakkor a teljes bojkott lehetõségét sem.
Pöttering hangsúlyozta: amennyiben Kína sikeres olimpiai játékokat kíván rendezni, haladéktalanul fel kell hagynia az elnyomással, illetve a vélemény-, valamint a sajtószabadság korlátozásával. A Riporterek Határok Nélkül nevû szervezet tegnap szintén az olimpia nyitóünnepségének bojkottjára szólított fel.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.