
Fotó: A szerző felvétele
A szerbiai szemétlerakók mellett elhaladó autópályán haladunk Koszovó felé, egy benzinkúti kávézás alkalmával a benzinkutas elmondja, hogy úgysem fogják elismerni az új független országot.
A koszovói határon 50 eurónyi autóbiztosítás lepengetése után Pristina felé vesszük az irányt, menet közben mindenütt a készülődés hangulatába botlunk. Az itt lakók szinte versenyeznek, hogy ki tud nagyobb koszovói zászlót kifüggeszteni házára. Pristinába érkezve egy jelzőlámpánál várakozva a mellettünk lévő autóból helyi fiatalok a magyar rendszám láttán üdvözölnek, kiabálva, hogy „Welcome magyar”, és hogy „We love you magyar”.
Szombaton az ENSZ helyi erőinél igazolványt váltunk ki, ami itt most többet ér az útlevélnél, ezzel mindenütt nyugodtan mozoghatunk, még a mitrovicai szerb oldalon is, ahol Karagyorgyevics Sándor, az utolsó szerb király fia is részt vesz azon az ortodox szertartáson, amelyen a helyi szerb kisebbséget nyugalma megőrzésére buzdítják, és kérik, hogy tartsanak ki, ne hagyják el Koszovót. Egy templomból kilépő bácsi sírva rázta az öklét, és a külföldi újságíróknak elmondja, hogy ez a föld csak ideig-óráig lesz az albánoké, a szerbek kitartanak, s előbb-utóbb ismét ők lesznek az urak őseik földjén. Szerinte az európai keresztények hátbatámadták keresztény testvéreiket, a szerbeket és a mohamedán albánok mellé álltak.
Az albánok csak nevetnek a szerb sirámok hallatán. Azt mondják: nehéz sajnálni azokat, akik minden térségbeli nép fölött uralkodtak, és akiknek lelkiismeretét sok tízezer áldozat és menekült terheli az elmúlt balkáni háború idejéből. Ha többségi népként lenézték és eltaposták a gyengébbeket, most ne sírjanak, ha ők a gyengébbek. Mitrovicában a szerb és az albán részt csupán egy rövid híd választja el egymástól. Az albán részre csak rendszám nélküli autókkal járnak át a szerbek, bár ez elég ritka látvány, a hídon gyakorlatilag nincs forgalom. A hideg szél és havazás ellenére a piacon megy az üzletelés, van, aki krumplit és hagymát árul, mások amerikai és koszovói zászlókat kínálnak 1 euróért, sőt némely boltban 50 százalékos árengedmény van a zászlókra. Mitrovicában az albán lakosságot nem nagyon érdekli egy esetleges hétfői szerb megmozdulás a hídon túl, nekik most nem érdekük a balhézás, enélkül is rajtuk van a világ szeme. Több ezer újságíró, operatőr és fotós lepte el az országot pár nap alatt. Helyi újságírók biztosra veszik, hogy hétfőn több olyan városban is kivonulnak a szerbek az utcára, ahol vegyesen vagy csak ők laknak.
Szombaton késő délután érkezünk vissza főhadiszállásunkra, Pristinába, ahol már áll a bál. Egy nappal a függetlenség kikiáltása előtt több ezer ember lepte el a város utcáit, az emberek az autók tetején hatalmas zászlókat lobogtatva vonulnak fel. A vasárnapi program délelőtt, jóval a parlament ülése előtt indult. Pristina utcáin már jóval a függetlenségi nyilatkozat elfogadása előtt valóságos népünnepély kezdődött, több tízezer koszovói albán gyalogosan vagy gépkocsiban, sőt az autók tetején állva, hatalmas koszovói és amerikai zászlókat lobogtatva ünnepelte a legfiatalabb európai állam születését. Mindenhol nevető arcok, énekszó, több helyütt táncoltak, a városközponttól távolabb eső negyedekben még fegyverropogás is hallatszott – ezúttal örömükben lövöldöztek a levegőbe az albánok. Este a fényárban úszó városközpontban tűzijátékkal fogadták az államfő bejelentését Koszovó függetlenségéről.
A sors fintora, hogy a szerb államiság és hadsereg ünnepe után két nappal a szerb állam elveszítette területének egy részét. Új állam született Európában. Koszovó függetlenné vált.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.