2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
A BBC forrásai szerint ilyenamerikai támadásra két okból kerülhetsor: az egyik, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Iránatomfegyver előállításán dolgozik, amásik kiváltó ok pedig, ha bármelyjelentős amerikai katonai veszteséggel járóiraki támadásról kiderülne, hogy azértközvetlenül Irán a felelős. Egy esetleges támadáscélpontjai között szerepelne a Natanzban működő,mélyen a földfelszín alá építettfő iráni atomközpont, valamint az iszfaháni,araki és busehri gyárak.
Irán azt állítja,hogy atomprogramja békés célú, de anemzetközi közösség attól tart, hogyTeherán valójában atomfegyver kifejlesztéséretörekszik.
Irán: atomtöltet csak évek múlva
A legnagyobb londoni stratégiaielemzőműhely által a globális katonai-stratégiaihelyzetről január végén kiadott évesösszeállítás szerint azonban Iránnakmég évekre van szüksége, hogy működőképesnukleáris robbanótöltetet állítsonelő. A Stratégiai Tanulmányok NemzetköziIntézetének (IISS) 450 oldalas idei jelentése –Military Balance 2007 – szerint Irán még többhónapra jár attól is, hogy egyáltalánbe tudja indítani az urándúsításhozszükséges centrifuga-hálózatot. Ha ezbekövetkezik, az IISS becslése szerint, további9–11 hónapba telne 25 kilogrammnyi, magasan dúsítotturánium előállítása, amely egyhagyományos atomtöltet összeállításáhozszükséges. Az intézet becslése szerint Iránettől még legalább 2-3 évnyire jár.
Hasonlóan vélekedett aFinancial Times tegnapi számában megjelent interjújábanMohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség(IAEA) főigazgatója is, aki szerint Iránnak fél-vagy egy évre lehet szüksége az ipari méretűurándúsítás megkezdéséhez.Baradei a lapnak elmondta: hírszerzési értesülésekszerint Iránnak legkevesebb öt évébe telik,hogy atomfegyver gyártására legyen képes.
Irán is a nukleárisprogramjáról szóló tárgyalásokfolytatását akarja, de nem fogadja el, hogy azokhoz anyugati országok előfeltételként szabjákurándúsító programja felfüggesztését– jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád iránielnök tegnap. Ahmadinezsád szerint Teherán csakakkor hajlandó befagyasztani nukleáris programját,ha nyugati tárgyalópartnerei is ezt teszik.
El-Baradeinek péntekig kellelkészítenie jelentését az ENSZBiztonsági Tanácsának arról, hogy Iránmennyire kész teljesíteni a világszervezetvezető testülete által megfogalmazott követeléseket.A BT egyhangú szavazattal fogadta el december 23-án azIrán nukleáris anyagokkal és technológiákkalfolytatott kereskedelmére kirótt szankciókat,hogy megpróbálja elérni az irániurándúsító tevékenységleállítását – erre 60 napos határidőtszabott, amely ma jár le.
Lapzártánkkor mégzajlott az IAEA főigazgatója és Ali Laridzsániatomügyekben illetékes iráni főtárgyalótalálkozója. Laridzsáni a megbeszéléselőtt kijelentette: új tárgyalásokat akar,konstruktív párbeszédet, amely egyarántfigyelembe veszi Teherán és a nagyhatalmak aggodalmait.
Harckészültség a Perzsa-öbölben
A Perzsa-öböl térségébenmáris jelentős amerikai haditengerészeti tűzerőösszpontosult. A körzetben harminc amerikai hadihajótartózkodik, és úton van egy újabbrepülőgép-hordozó kötelék. Tegnapmegérkezett Pakisztán partjaihoz a John C. Stennisamerikai repülőgép-hordozó (képünkön),amely már a második ilyen típusú amerikaihadihajó a körzetben a Dwight D. Eisenhower után –közölte az ötödik amerikai hadiflottaparancsnoksága.
A John C. Stennisnek és kísérőkötelékének a Perzsa-öbölbevezényléséről januárban tettekbejelentést Washingtonban. Az anyahajó azAfganisztánban és Irakban harcoló erőknek nyújtmajd támogatást, de a washingtoni kormányzat alépést Iránhoz intézett figyelmeztetésnekis szánja. Az erősítést az amerikai KözépsőParancsnokság kérte még az év végén.A két hadihajó alapvetően a Perzsa-öbölvizein fog járőrözni, de ha szükséges, azIndiai-óceánon is szolgálatot teljesítheta közelmúltban még javarészt iszlamistákuralta Szomália partjainál.
A John C. Stennis fedélzeténmintegy 80 harci géppel jelenleg az Arab-tengeren, Pakisztánpartjai előtt tartózkodik, mint ahogy a Dwight D. Eisenhoweris, amely tavaly szeptemberben hajózott ki az EgyesültÁllamokból. Azt egyelőre nem közölték,hogy a két hadihajó mikor lép be a Perzsa-öböltérségébe.
Iránban eközben aForradalmi Gárdának, az iszlám köztársaságideológiai irányítású fegyvereserejének a katonái olyan légvédelmigyakorlatot szimuláltak, amelynek keretébenhelikopterek, harci gépek és rakétákbevetésével végrehajtott ellenségescsapásmérést hárítottak el. Ahadgyakorlat a harminc iráni tartomány közültizenhatban hétfőn kezdődött.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok