2007. augusztus 28., 00:002007. augusztus 28., 00:00
„Miniszterként is, polgárként is nagyon örülök, hogy Magyarország legfőbb politikai vezetői elhatárolódtak ettől az ügytől” – mondta Kubis , aki külön méltányolta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szervezkedés megfigyelésére szólította fel az ügyészséget. A szlovák diplomácia vezetője szerint „a fasizmust idéző rossz emlékeket hívják elő, márpedig az ilyeneknek a demokratikus társadalomban nincs semmi helyük”. Mint mondta, reményei szerint az illetékes magyar hatóságok megteszik az efféle szélsőségeknek útját álló intézkedéseket.
Több európai újság tegnapi lapszáma is részletesen foglalkozott a Magyar Gárdával. A szlovákiai lapok általában úgy értékelik, hogy a félkatonai alakulat megjelenése rámutat a magyar demokrácia gyenge pontjaira. A Pozsonyban megjelenő SME a Fidesz hozzáállását kommentálja, kijelentve: a párt a szavazatait félti, ezért nem mer határozottabban elhatárolódni. A Kommerszant című orosz lap tegnapi számában nyíltan neonáciknak titulálja az alakulat tagjait. A Die Welt című német konzervatív napilap Magyarország demokráciáját fenyegetés éri címmel közölt vendégkommentárt. A szerző publicista szerint a Magyar Gárda megalapítása egy olyan társadalom riasztó betegségtünete, amelyben újabb és újabb, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia magasztalásához vezető határokat örnek át. A Die Presse konzervatív osztrák újság egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket.
A külföldi reakciókkal párhuzamosan Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kijelentette: ami ma Magyar Gárda címen történik, az rossz az országnak, és kizárólag Gyurcsány Ferencnek jön jól, ezért arra kérte a Fidesz szimpatizánsait, hogy ne legyenek szereplői a Magyar Gárdával kapcsolatos „figyelemelterelő akciónak”. Pokorni szerint ilyen marketingajánlatot soha még baloldali kormányfő nem kapott.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a Zsidó Világkongresszusnak küldött válaszlevelében kijelentette: árgus szemekkel követi nemcsak a Magyar Gárda, hanem minden, hasonlóan rossz képzettársításokat idéző szervezet ténykedését Magyarországon.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.