Fotó: Fehér Ház
Észak-Korea elkötelezte magát a teljes atomfegyver-mentesítés mellett, az Egyesült Államok pedig ennek fejében biztonsági garanciákat nyújt, s együttműködnek egymással e célok elérése érdekében, új fejezetet nyitnak kettejük viszonyában, amelyre hosszú évtizedeken szinte csak ellenségeskedés volt jellemző – ebben foglalható össze Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi történelmi jelentőségű csúcstalálkozója, amely egy közös nyilatkozat aláírásával ért véget.
2018. június 12., 12:232018. június 12., 12:23
2018. június 12., 12:322018. június 12., 12:32
A két elnök először négyszemközt tárgyalt egymással, majd a munkaebéd után plenáris ülésen folytatták a megbeszéléseket, és utána szűkszavú, részleteket mellőző sajtótájékoztatót tartottak. A négyszemközti találkozó – amelyen rajtuk kívül csak tolmácsok vettek részt – negyven percig tartott.
Donald Trump amerikai elnök szerint „nagyon jól” sikerült a négyszemközti találkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel kedden Szingapúrban, és kiváló kapcsolat alakult ki közöttük, együtt meg fognak oldani „egy nagy problémát, egy nagy dilemmát”.
A plenáris ülés másfél órás volt, amerikai részről John Kelly, az elnöki kabinet vezetője, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vett részt, Kim Dzsong Un delegációjában Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter kapott helyet.
A közös nyilatkozatot Trump „meglehetősen átfogónak” nevezte, de mást nem mondott róla sem ő, se Kim. Az észak-koreai vezető a maga részéről az aláíráskor azt mondta, „a világ jelentős változást fog tapasztalni”, ő és Trump úgy döntött, hogy „maguk mögött hagyják a múltat”. Az amerikai elnök még annyit mondott, hogy „nagyon sokszor fog még találkozni” Kimmel, és – mint fogalmazott – teljesen biztos, hogy meghívja őt a washingtoni Fehér Házba. Trump „nagyon tehetséges embernek” nevezte Kimet, „aki nagyon szereti a hazáját”. Kijelentette, hogy „nagyon különleges kötelék” jött létre közte és Kim között, és az Egyesült Államok kapcsolata Észak-Koreával az eddigiekhez képes nagyon más lesz.
„Ez nagyon erős benyomást tesz az emberekre, nagyon boldogok lesznek, és mi orvosolni fogjuk a világ egy nagyon veszélyes problémáját” – tette hozzá Trump. A közös nyilatkozat teljes szövegét röviddel a csúcstalálkozó után ismertette a Reuters hírügynökség. A dokumentum szerint Trump és Kim a szingapúri csúcstalálkozón átfogóan, mélyrehatóan és őszintén cserélt véleményt az újfajta amerikai-észak-koreai kapcsolatok megteremtéséről, a tartós és szilárd béke megteremtéséről a Koreai-félszigeten. Trump vállalta, hogy Washington biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, Kim pedig megerősítette a „szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt”. Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti a félsziget atommentesítését.
A közös nyilatkozat négy pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Észak-Korea mit vállalt. Egyrészt, mint írták, újfajta kapcsolatokat építenek ki az amerikai és az észak-koreai nép béke és jólét iránti vágyával összhangban, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdekében a Koreai-félszigeten. Megerősítve az április végi Korea-közi csúcstalálkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.
A közös nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó korszakos és nagy jelentőségű esemény, amely túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelenti, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.
Hírügynökségek már eleve áttörésnek tartják azt, hogy létrejött az első, és ezért történelminek mondható amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, amely egy diplomáciai folyamatnak csak a kezdetét jelenti. A Reuters szerint ez tartós változást hozhat az északkelet-ázsiai térség biztonsági helyzetében, ugyanúgy, ahogy Richard Nixon néhai amerikai elnök 1972-es pekingi látogatása is átalakuláshoz vezetett Kínában. Idézik Kimet, aki szerint találkozójukat az tette lehetővé, hogy legyőzték annak minden akadályát, „a régi beidegződéseket és az előítéleteket".
A helyszíni jelentések kiemelik, hogy szívélyes légkör jellemezte a két, ősi ellenségnek számító ország vezetőjének találkozóját. A csúcstalálkozó kézfogással kezdődött, Trump pedig azt mondta, megtiszteltetés számára találkozni Kimmel, holott – mutatnak rá elemzők ” nem is olyan rég még „rakétaembernek” nevezte őt. Írnak arról, hogy az ebédet követően rövid sétát tettek együtt, Trump megmutatta partnerének egyik járművét, egy Cadillac típusút, amelyet Vadállatnak becéznek. Az amerikai elnök egyik testőre kinyitotta az autó ajtaját, Kim pedig megnézte belülről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!