
Soraya Sáenz de Santamaría
Fotó: Lamoncloa.gob.es
A spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadná meg a döntést, miszerint Carles Puigdemont leváltott katalán elnök hivatalosan ismét jelölt a posztra – jelentette be a spanyol miniszterelnök-helyettes madridi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
2018. január 25., 23:132018. január 25., 23:13
„Letartóztatási parancs van érvényben ellene, amely összeegyeztethetetlen jelenlétével a parlamentben” – érvelt Soraya Sáenz de Santamaría, hangsúlyozva, hogy a katalán politikus elmenekült Brüsszelbe az igazságszolgáltatás elől.
Mint mondta, Mariano Rajoy kormányfő jelentést kért a spanyol államtanácstól arról, hogy jogszerű-e a kabinet tervezett lépése, és kedvező válasz esetén megteszik azt. Az államtanács a kormány legfőbb tanácsadó szerve, tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: állásfoglalást kértek arról is, hogy a katalán parlament tarthat-e elnökválasztást a jelölt fizikai távollétében, illetve, engedélyezheti-e a Brüsszelben lévő képviselők szavazatainak átruházását. A spanyol kormány már korábban jelezte, hogy véleménye szerint mindez jogszerűtlen, és bírósághoz fordul, ha mégis megtörténik. Soraya Sáenz de Santamaría szerint a kormány törvény adta lehetőségeit alkalmazza a törvények betartása érdekében.
A spanyol sajtó beszámolója szerint az államtanács este megküldte véleményét a kabinetnek.
Roger Torrent, a katalán parlament elnöke január 30-ára összehívta a katalán parlament ülését, hogy megkezdjék az elnökválasztási folyamatot. Közleményében külön nevesíti, hogy az elnökjelölt Carles Puigdemont. Továbbra sincs döntés arról, hogy a Brüsszelben lévő jelölt programbeszédét miként ismerik majd meg a képviselők, és hogyan zajlik majd vita arról.
Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben. Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.
A volt katalán elnök ellen - ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is - a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!