Fotó: Deredactie.be
A politikai foglyok szabadon bocsátását követelték kedden Brüsszelben katalán polgármesterek, akik arra szólították fel Brüsszelt, hogy hallgassa meg a katalánokat és lépjen fel a bebörtönzött vezetőik szabadlábra helyezése érdekében.
2017. november 07., 22:092017. november 07., 22:09
A közel kétszáz katalán polgármester az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületei előtt található téren gyülekezve szomorúnak nevezte, hogy 2017-ben, az Európai Unió demokratikus országában előfordulhat egy legitim kormány tagjainak bebörtönzése és az, hogy szabadon választott vezetőikkel egy másik országban kénytelenek találkozni.
Az önkormányzati képviselők a belga fővárosban az öt katalán politikussal folytatott találkozón megbeszélést folytattak a Katalóniában kialakult helyzetről, a spanyol rendőrség fellépéséről, a további jogi és politikai lehetőségekről. Elmondásuk szerint az egynapos találkozó alkalmával megvitatták a spanyol alkotmány 155-ös cikkét, amelyre hivatkozva Madrid feloszlatta a katalán kormányt, és előrehozott regionális választásokat.
A megbeszélésen Puigdemont azt a kérdést intézte az Európai Unió vezetőihez, „vajon el fogják-e fogadni a december 21-re tervezett előre hozott választások eredményét, vagy továbbra is támogatni fogják Mariano Rajoy spanyol kormányfőt és államcsínyét”.
– fogalmazott, és segítséget kért Katalóniának.
Kijelentette, a választásokon meg fogja hiúsítani Spanyolország azon tervét, amely Katalónia függetlenség iránti szándékának elnyomására irányul. Katalónia egyetlen lépésre van a demokrácia útján attól, hogy önálló köztársasággá váljon. Sosem fog lemondani demokráciáról, a tartomány régóta dédelgetett álmáról – húzta alá.
A leváltott katalán vezető szerint teljes eltérés mutatkozik a nép és az európai elit érdekei között. Katalónia problémája emberi jogi probléma – jelentette ki a polgármesterekkel tartott megbeszélésen.
Lapinformációk szerint a spanyol ügyészség száznál is több katalán polgármester ellen tervez eljárást indítani, azzal vádolva őket, hogy együttműködtek a leváltott katalán kormányzattal az október 1-jén tartott függetlenségi népszavazás megszervezésében.
Kedden Spanyolország észak-keleti régiójának függetlenségét ellenző katalán vállalkozók szövetsége is találkozót szervezett Brüsszelben.
Véleményük szerint Puigdemont törekvése „önző és ostoba”, ugyanis a politikai bizonytalanság gazdasági instabilitáshoz vezet. A tartomány függetlenné válása a legnagyobb hiba lenne, tragédiához vezetne, ezért Katalóniát meg kell védeni a szeparatistáktól – húzták alá.
A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Vasárnap feladta magát a belga rendőrségen Carles Puigdemont volt katalán elnök és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagja. Az ügyükben eljáró vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után, hétfőre virradóra azt közölte, hogy Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi, amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Politico című brüsszeli lap szerint nem lát kivetnivalót abban, hogy a spanyol hatóságok letartóztatták a katalán kormány nyolc tagját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!