
Fotó: Kreml
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit.
2023. március 23., 09:332023. március 23., 09:33
A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták.
Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.
A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
szóljon hozzá!